Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra

Férfias és nőies sportok

A korcsolya egylettel kapcsolatos sajtóhíradások egyre ritkultak. Ebben szerepet játszhatott a kevéssé fagyos teleken kívül az is, hogy az egyesület egyik lelkes tagját, motorját, Hrabovszky Jenőt elhelyezték a városból.46

Egy másik nagy múltra visszatekintő sport gyakorlására is nyílott ekkoriban alkalom, igaz, ez főként a férfiak számára jelenthetett kikapcsolódást. 1904. május 10-től vívótanfolyam indítását hirdette a bocföldi Vizsy Károly nyugalmazott honvéd főhadnagy. A tanfolyamra dr. Klein Lajos gyógyszerész úrnál lehetett jelentkezni.47

A hölgyek körében is egyre kedveltebb lett a testmozgás, amit egy társasági tudósítás is tanúsít. 1908 februárjában Zalavármegye Csány Szoborbizottsága táncestéllyel egybekötött hangversenyt rendezett.48 Istók János Csány Lászlónak emléket állító szobrára gyűjtögették ekkor megyénkben apránként a forintokat. Az estélyen életképekben mutatták be nemzeti nagyasszonyaink élethű portréját. A műsor végén a sport témája is előkerült: Szigethy Margit lovaglót és teniszezőt, Szirmai Alice korcsolyázót, Gáspár Erzsi evezőst, Somossy Juliska pedig „biczik- listát" jelenített meg. Ez jól mutatja, hogy hányféle sportot űzhettek a leányok, de azt is, hogy a sportos viselet színpadon történő bemutatása érdekességnek, különlegességnek számított akkor. Mellettük a férfiak - Bubics Tivadar, Kotrabinsz- ky Ferenc, Nagy Károly, ifj. Thassy Kristóf - szerepe az „udvartartás", azaz az udvarlók csoportjának megjelenítése volt.

Egy újabb tornakor - kedvező idő a korcsolyapályán

1908 októberében ismét tornakor megalakulásáról olvashatunk a Magyar Paizs hetilapban.49 Elnöki posztját Keresztúry József ügyvéd vállalta. A beszámoló írója fontosnak tartotta hangsúlyozni: szeretnék, ha a társadalom minél szélesebb rétegei foglalnának helyet ebben az érdemes egyesületben. Akik belépni szándékoztak, azok az elnökön kívül Hantke Emilnél, az újságokban írogató hivatalnoknál, Czobor Mátyásnál, (aki ekkor vármegyei aljegyző, majd 1918-1936 között a város polgármestere) és Kulcsár Gyulánál jelentkezhettek. A tornaórákat Takács József avatott vezetésével hetenként hétfőn és csütörtökön este hat órától hétig tartották. A tagsági díjat évente 5 koronában szabták meg.

46 Zalamegye 1899. február 19. A pénzügyminiszter Hrabovszky Jenő pénzügyi számgyakornokot a gyulai pénzügyigazgatóságra számvevőségi tisztté nevezte ki.

47 Magyar Paizs 1904. április 21. 3. p.

48 Magyar Paizs 1908. január 2. A szobor történetéről lásd: Béres Katalin - Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében. In: Kossuth kormánybiztosa, Csány László, 1790-1849. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1990. 289-308. p.

49 Magyar Paizs 1908. október 29. 5. p. Tornakor.

358