Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
Ebben az évben, 1908-ban azonban már novemberben megnyílt a jégpálya. „A hirtelen beköszöntött erős tél a korcsolya sport híveit sima jéggel lepte meg."50 A tagsági jegyeket de Sorgó Antal úrnál, az egyesület pénztárnokánál válthatták meg, aki szívesen tájékoztatta is az érdeklődőket. 1909-ben megint arról a szomorú tényről számoltak be, hogy a korcsolyázók szerencsétlenségére itt Zalaegerszegen a jég csak két-három napig tart. Ráadásul a pályához vezető út egy szűk sikátoron keresztül halad, ami nagyon is veszélyes. Ezt, hangsúlyozza Borbély György, a cikk szerzője, tíz éve is szóvá tette már, de hiába. 51 Voltak olyan évek, amikor a korcsolyázókról nem készültek híradások. A testgyakorlók körének tagjai azonban 1912 márciusában búcsú lakomára ültek össze, melyet a Kaszinó termében költöttek el, ahol beszédet mondott dr. Halász Miksa és Horák István tanár, Kosztrabinszky Ferenc zongorán szórakoztatta közönséget. Az ehhez hasonló alkalmakon szokták megköszönni „Takács József tornatanárnak, hogy mindig fáradhatatlan, nemes ambícióval" vezeti az egyletet, s ilyenkor egy-egy kedves emléktárggyal is meglepték.52 Feltehetően már ekkor is tervezgették egy újabb egyesület alakítását, melyre, mint majd láthatjuk, a következő évben került sor. Válság a korcsolyázók egyletében A Magyar Paizs 1913. október 16-i számában Keresztúry József egyesületi elnök felhívást intézett Zalaegerszeg város közönségéhez, melyben közölte, hogy a Korcsolyázó Egyesület súlyos válság előtt áll. Csekély pénzkészletét felemésztette az utóbbi évek korcsolyázásra alkalmatlan időjárása, s az 1911-ben szükségessé vált medertisztogatási munkálatok költségei. Az Egyesület korcsolyaháza olyannyira elavult, hogy életveszélyessé vált. A régebben kiválasztott hely korcsolyapályának nem is alkalmas, nem volt érdemes ott egy négy-ötezer koronába kerülő korcsolyapályát építeni, fogalmazta meg kritikáját. Keresztúry október 17-ére hívta össze a „kultúrintézmény" iránt érdeklődőket, akik tudják, hogy e sportot a „művelt társadalom" nem nélkülözheti. Különösen fontos ez a gyermekek egészsége szempontjából, mert két-háromezer gyermek jár a város iskoláiba, de egyik tanintézetnek sincs korcsolyapályája.53 50 Magyar Paizs 1908. november 19. 5. p. 51 Magyar Paizs 1909. január 14. 8. p. “Magyar Paizs 1912. március 21. 4. p. Elnöke dr. Keresztúry József, alelnök dr. Berger Béla ügyvéd volt. 53 Magyar Paizs 1913. október 23.4. p. A korcsolyapálya ügy. 359
