Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
kivétel nélkül földművesekből és városi munkásokból állt (valamint egy Begid- sán Emil nevű ügyvédből, aki a párt ügyeit intézte). A hungarista mozgalom mellett még két párt színesítette a zalai szélsőjobb- oldali politikai palettát. Egyfelől a Salló János és Rajniss Ferenc által 1936-ban alapított Nemzeti Front, amely azonban jelentős eredményt felmutatni nem tudott. Vezetője dr. Makó Gábor, a nagykanizsai Hangya szövetkezet elnöke lett, helyettesei pedig Bárány István ékszerész és gr. Batthyány Ilona somogyszent- miklósi földbirtokos. Tagjaikat elsősorban a középosztályból próbálták meg toborozni, iparosokat, kereskedőket, magán- és köztisztviselőket, ezért a tevékenységük is gyakorlatilag csak Nagykanizsára korlátozódott. A városi rendőrkapitány jelentése szerint a Frontnak 20-25 köztisztviselő, városi és törvényszéki is a tagja lett.81 A párt a későbbiekben sem vált képessé önálló megyei frakció létrehozására, az 1939. évi választásokon sem indult, végül csatlakozott a szélsőjobboldali közös listához anélkül azonban, hogy arra saját jelöltje felkerült volna. 1938-ban kifejezetten zalai központtal jött létre a Keresztény Nemzeti Szocialista Front, amelynek vezetője a megyében jól ismert Meizler Károly volt. Az új pártalakulat a nemzetiszocialista és a keresztényszocialista irányzatot kapcsolta össze, amely Meizler korábbi katolikus kötődései fényében válik érthetővé. Bár a párt országos szervezettsége jelentéktelen maradt, mégis két okból komoly politikai tényezőnek kellett tekinteni. Egyfelől azért, mert megalakulásakor ismert és jelentős közéleti presztízzsel bíró politikusok vettek részt a párt vezetésében, másfelől azért, mert önálló médiummal rendelkezett, a Pesti Újsággal, amely 1939 elejétől a párt lapja lett.82 A pártot - teljes nevén Keresztény Nemzeti Szocialista Front, Nemzeti Kisgazda-, Kisiparos- és Munkáspárt - 1938. június 14-én alapította meg nyolc parlamenti képviselő: Béldi Béla, Horváth Ferenc, Lang Lénárt, Matolcsy Mátyás, Meizler Károly, Mózes Sándor, Rakovszky Tibor és a már említett Némethy Vilmos. Az alapító képviselők különböző politikai irányokból érkeztek. Hat képviselő (Rakovszky, Matolcsy, Horváth, Lang, Mózes és Némethy) a Független Kisgazdapártból vált ki 1938 márciusában, mert nem értett egyet a párt mérsékelt politikájával. A kilépők akkor új pártot hoztak létre, a Nemzeti Földmíves és Munkáspártot. Ehhez a politikai csoportosuláshoz csatlakozott Meizler Károly és Béldi Béla, akik az Egyesült Keresztény Párt szélsőjobboldalához tartoztak és hozták létre az új pártot. Legismertebb személyiségük Matolcsy Mátyás, közgazdász, gazdasági kutató volt, aki az 1930-as években sorozatban megjelent gazda81ZML Főisp. biz. 7/1938. 82 A lap tulajdonosa és főszerkesztője Meizler Károly volt. 255
