Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
sági elemzéseiben tudományos igénnyel kísérelte meg bizonyítani a szélsőjobboldali politikai alternatíva realitását.83 A párt vezetője azonban nem Matolcsy, hanem a keszthelyi ügyvéd, Meizler Károly volt, aki - ahogy azt láttuk - már az 1930-as évek eleje óta a legitimista kereszténypárt aktivistájaként tevékenykedett. Indult az 1931. évi választásokon is, azonban akkor alulmaradt. Radikális politikai magatartása kivívta a hatóság ellenszenvét, már 1934-ben és 1935-ben több ízben tiltották be rendezvényeit.84 A politikai siker az 1935. évi választáson a bírósági döntés eredményeként jött el számára. Meizler Károly rendkívüli népszerűségét a keszthelyi régióban annak köszönhette, hogy a Katolikus Népszövetség aktivistájaként már az 1920-as évek elejétől szisztematikusan építette ki kapcsolatrendszerét. Jobboldali radikalizmusát soha nem tagadva, a parasztság sérelmeinek az ügyében is többször fellépett, így például abban az évekig tartó perben is, amelyet a sármelléki és környező falvak lakói indítottak a keszthelyi Festetics-uradalom ellen 1930-ban. A mintegy 300 kisgazda által létrehozott érdekképviseleti tömörülés sérelmezte, hogy az uradalom egy 1200 holdas birtoktestet alacsonyabb árért adott el egy úri birtokosnak, mint amennyit ők ígértek érte, ráadásul az új tulajdonos sem maga kívánt gazdálkodni a birtokon, hanem kiadta bérbe. A gazdaszövetség a bérletből sem tudott részesülni, mert annak lehetőségét egy másik földbirtokos kapta meg egyben (mellesleg ismét alacsonyabb árért). Ebben az ügyben Meizler ingyen képviselte a gazdákat, s bár sikert nem ért el, mégis kialakult mögötte egy tántoríthatatlan paraszti tábor.85 Az eset kapcsán figyelembe veendő a vélelmezhető tény, hogy hívei esetében olyan módosabb gazdákról lehetett szó, akik jelentős szerepet játszottak falujuk közvéleményének formálásában. Olyan fanatikus tábor jött így létre, melynek tagjai az 1935-ös, látszólag vesztes választás után sem adták fel, nevüket adták a petícióhoz, vállalván az ezzel járó esetleges hatósági zaklatást. Támogatói a következő választáson sem hagyták el, ez a magyarázata annak, hogy miért Meizler lett 1939-ben a legnagyobb fölénnyel választási győzelmet arató nyilas képviselő az országban. A Keresztény Nemzetiszocialista Front tagjai közül szintén jelentős politikai múlttal bírt Béldi Béla, aki a Gömbös által felemelt újgenerációs politikusok közé tartozott. Béldi a Nemzeti Egység Pártja propaganda osztályának vezetői tisztét 83 Főbb művei: A mezőgazdasági munkanélküliség Magyarországon, Bp. 1933. Magyarország nemzeti jövedelme 1924/25 - 1934/35. Bp. 1936. Az új földreform munkaterve, Bp. 1934. Utóbbi munkájában egy saját maga által, tudományos igénnyel kimunkált földreform tervét vázolta föl. Matolcsyról lásd Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon, Budapest, 2001. 462-463. p. és Ungváry Krisztián: Értelmiség és antiszemita közbeszéd. Beszélő 2001/6. 84 ZML Főisp. biz. 83/1934. Zala megye főispánja a kereszténypárt vezetőjéhez, Ernszt Sándorhoz írt magyarázkodó levelében kifejti, hogy a fellépés nem a pártnak vagy a Katolikus Népszövetségnek szól, hanem kizárólag Meizler személyének. 85 Zalavármegye, 1931. február 24. Az ügyet részletesen lásd Paksy 2006.15-16. p. 256
