Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Sasfi Csaba: Zala megyei gimnazisták a reformkor kezdetén (1828)
számmal a megyeszékhely és fejlett kézműves központ Egerszeg szerepel, amit a szintén jelentős kézműiparral rendelkező oppidumok követnek. A két falu közül Felsőörs az érdekesebb: a határozott református többségű (368 h.c.) település előkelő helyezése további részletes vizsgálatra csábít, különös tekintettel a pápai református kollégium szerepére. A 3-2 diákot küldő településeknek viszont már csak egynegyede mezőváros és ezek is a kisebb lélekszámúak közül valók. Ugyanakkor meglehetősen kis lakosságszámú falvak is szerepelnek itt, olyanok mint pl. Ollár, Alsópáhok, Bessenyő. A táblázat rávilágít arra, hogy nyilvánvaló összefüggés kell legyen a diákokat küldő település lakosságszáma és az onnan gimnáziumba ment diákok száma között. Csak ehhez képest találhatjuk meg azokat a kivételes településeket, ahonnan átlag feletti számban folytattak - korabeli kifejezéssel - „tudományos", azaz gimnáziumi tanulmányokat. Végül a településtípusok és a diákok rendi állása közötti összefüggéseket szemlélhetjük: 3. táblázat: A zalai gimnazisták településtípus és rendi állás szerinti megoszlása 1828-ban rendi állás Településtípus nobilis (nemes) cívis (polgár) ignobilis és plebeius (közrendű) nincs adat összesen a két gimn. székhely 17 27 52 24 120 mezővárosok 22 11 14 18 65 falvak 59 10 25 31 125 összesen 98 48 91 73 310 százalék (sor) a két gimn. székhely 14,2 22,5 43,3 20,0 100 mezővárosok 33,8 16,9 21,5 27,7 100 falvak 47,2 8,0 20,0 24,8 100 összesen 31,6 15,5 29,4 23,5 100 százalék (oszlop) a két gimn. székhely 17,3 56,3 57,1 32,9 38,7 mezővárosok 22,4 22,9 15,4 24,7 21,0 falvak 60,2 20,8 27,5 42,5 40,3 összesen 100 100 100 100 100 ' Az 5 colonust a közrendűek között vettük számításba. A diákok településtípus szerint nagyjából egyenlő arányban kerültek ki a gimnáziumok székhelyének társadalmából és a falvakból. A mezővárosok pedig ezekhez képest felerészben vettek csak részt a diákok kibocsátásban. Ha a rendi állást is figyelemben vesszük, azt látjuk, hogy a székhelyek diáksága, a helybeliek között a legnagyobb a civis jogállásúak és legkisebb a nemesek aránya, míg a 80
