Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen
lemző. A lakásokról is elmondható, hogy többségük szoba-konyhás volt, de rosz- szabbra is akadt példa: néhány esetben a konyha szolgált lakásul. Mivel a városi vízvezeték hálózat még nem épült ki, a lakók jobb híján kutakból nyertek ivóvizet. A szerencsésebbek közé azok tartoztak, akiknek az épület telkén volt kútjuk, sok embernek azonban több száz métert is kellett gyalogolni ivóvízért. A lakóházak túlnyomó többségénél az árnyékszék is az épületen kívül volt. Ahogy már korábban láttuk, a házak általában alapozás nélkül, vályogból épültek.45 Az 1940-es évekre már lakáshiány lépett fel. A háború miatt a folyamatban lévő építkezések leálltak. A probléma országos jellegű volt, a kormány lakáshivatal felállításáról rendelkezett. Zalaegerszegen több lakást is egy-egy hivatal foglalt el, és voltak olyan háztulajdonosok is, akiknek lakásuk felújításra várva üresen állt.46 További gondot okozott a városnak a környékbeli falvakból beáramló nincstelenek tömege, akik a könnyebb megélhetést remélve érkeztek Zalaegerszegre. Munkaalkalmak híján ők is az ellátatlanok számát növelték. Ezért a Nép- és Családvédelmi Bizottság már megalakulása után röviddel megállapította, hogy Zalaegerszegen kitelepítésre lenne szükség.47 így összességében megállapíthatjuk, hogy bár a város lakossága alig nőtt a két világháború közötti években, ennyi ember foglalkoztatása és ellátása is gondot okozott. A Zala Megyei Közjóléti Szövetkezet Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap munkájának megszervezése miniszteri biztosként Esztergár Lajos pécsi polgármesterre hárult. Ő jelölte ki az ország területén dolgozó szociális felügyelőket, akiket 1940. október 14-én Horthy Miklós nevezett ki a tisztségre. Feladatuk az Alaphoz tartozó szervek munkájának ellenőrzése, valamint a Közjóléti Szövetkezetek munkatervének kidolgozása volt48 A szociális felügyelők területi megosztás szerint dolgoztak. Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék, valamint Pécs törvényhatósági jogú város szociális felügyelője dr. Somogyi Ferenc egyetemi magántanár lett, aki 1944 novemberéig töltötte be ezt a pozíciót. (Utóda dr. Németh Ferenc lett.) Somogyit később az Esztergár Lajost váltó Bonczos Miklós, majd Kádár Levente alá, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap ügyvezető elnök helyettesévé is kinevezték. 45 Az 1941-es népszámlálás: Lakóházak és lakásadatok községek szerint. 5. kötet, KSH, Bp., 1982. 146. p. 46 Zala Megyei Újság, 1942. május 30. 47ZML Jegyzőkönyv 1941. Nép-és Családvédelem Bizottsági Ülése, Zalaegerszeg Megyei Város Polgármesteri Hivatala, ONCSA ügyek, 66/1944. 48 Kádár 1943. 34. p. 390
