Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen
Röviddel az Alap törvényre emelkedése után már megkezdődtek a tényleges munkák. 1940. október 24-én Pécsett zajlott le az az értekezlet, ahol a Dunántúlról érkezett főispánok, alispánok, polgármesterek, valamint a közjóléti előadók előtt Esztergár Lajos ismertette az ONCSA munkatervét. Itt jelentették be, hogy november 1-től a szociális felügyelők megkezdik tevékenységüket, s ezzel egy időben az egész országban megszüntetik az ínségmunkát és a segélyezést.49 A közjóléti szövetkezetek minden törvényhatóságban, szerte az országban 1940-ben és 1941-ben alakultak. A szövetkezetek hálózata, az Országos Szociális Felügyelőség végrehajtó szerve, az Alap céljainak megvalósításához szolgáló eszköz volt. Az elnevezés félrevezető, mert a szó mai értelmében nem voltak szövetkezetek. Legfontosabb feladatuk az ONCSA ellátmány elosztása volt a kérelmezők között, kölcsönjuttatás formájában. Maguk a kedvezményezettek is szövetkezeti tagokká váltak. A szövetkezetek alapító tagja a törvényhatóság volt, rendes tagja bárki lehetett, aki büntetlen előéletű magyar állampolgár volt, és jelképes üzletrészt jegyzett. A közjóléti szövetkezetek munka- és üzlettervét a területileg illetékes szociális felügyelőnek kellett jóváhagynia.50 A Zala Megyei Közjóléti Szövetkezet 1941 szeptemberére már megalakult, élén Brand Sándor alispán állt. Zalaegerszegen nem alakult közjóléti szövetkezet (ellentétben Nagykanizsával, ahol igen), a város a Zala Megyei Közjóléti Szövetkezet hatáskörébe tartozott. Mint minden polgármester, Tamássy István51 is maga dönthetett a szövetkezet alakításról. Ő azzal indokolta elutasítását, hogy a vármegyei szövetkezet eleve nagyobb, átfogóbb működési körénél fogva körültekintőbb intézkedések végrehajtására alkalmas. Ennél is nyomosabb ok volt a takarékosság, hiszen ahogy a polgármester fogalmazott „a város ONCSA költségvetését nagyon megterhelné a megalapítandó szövetkezet dologi és személyi kiadásai."52 A város így a megyei közjóléti szövetkezet költségvetéséhez járult hozzá, évről évre folyósítandó forgótőke formájában.53 A házépítések a megyei szövetkezet hatáskörébe kerültek, de a kisebb, főként karitatív jellegű segélyeket a zalaegerszegiek számára továbbra is a polgármester intézte, abból a keretből, amit a megyei szövetkezet erre a célra adott. Az ONCSA működésének kezdetén még nem alakult ki a szervezettség teljes foka, így 1940- ben és 1941-ben a házépítéseket még a város (tehát nem a megye) ONCSA keretéből finanszírozták. Tamássy István mindvégig élénk figyelemmel kísérte a 49 Zala Megyei Újság, 1940. október 23. 50Berey 1981.42. p. 51 Tamássy István 1936-tól 1945-ig volt Zalaegerszeg polgármestere. 52ZML Zalaegerszeg Megyei Város Polgármesteri Hivatala, ONCSA ügyek, 66/1944. 531942-ben 131 383 pengővel, 1943-ban 104 920 pengővel, 1944-ben pedig 75 065 pengővel járult Zalaegerszeg a Zala Megyei Közjóléti Szövetkezet kiadásaihoz. ZML Zalaegerszeg Város Polgármesteri Iratai, kiemelt tárgyi csomók. 391
