Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
megállapíthatom, hogy a férj, Nagykanizsa hűséges volt, de a feleség kissé csapo- dáran viselkedett."103 Az 1939. évi választási eredmények országosan is a szélsőjobboldali pártok előretörését hozták. Mindez csak annak lehetett meglepetés, aki nem ismerte az előzményeket, így a kortársak egy részének sem volt az. „Ez a kép sok tekintetben ijesztő, és baljóslatú mivoltában felülmúlja még azokat a rossz sejtelmeket is, amelyeket a Ház feloszlatása előtt politikai barátaimmal együtt tápláltunk, és amelyektől féltünk" - írta Bethlen István a választások után.104 Sorai azt mutatták, hogy a nyilasok előretörésének fenyegetően veszélyes mivoltát tisztábban látta, mint Teleki Pál miniszterelnök. A Zala megyei választási eredmény országosan is a legjobbak közé tartozott: 7. táblázat: A szélsőjobboldali pártok legjobb megyei listás eredményei 1939-ben Vármegye Fő % Pest középső kerület 47250 52,78 Győr-Moson-Pozsony 23919 47,92 Pest északi kerület 37655 43,85 Zala 47419 43,39 Budapest környék 64473 41,68 Veszprém 32959 39,88 Szabolcs 23559 39,71 Sopron 25158 37,86 Nógrád 21294 36,58 Vas 34568 36,23 Heves 26146 35,76 Komárom-Esztergom 19661 34,43 A táblázatból látható, hogy a listás szavazáson az országban két területen értek el kiemelkedően jó eredményeket: Budapesten és környékén, valamint Pest megyében Szálasi hungaristái bírtak döntő befolyással, a Dunántúl viszont a korai nyilas pártok bázisterülete maradt. Hangsúlyozni kell, hogy két megyében, Baranyában és Fejérben hatósági manipuláció akadályozta meg a listaállítást.105 A dunántúli, s benne a zalai nyilas mozgalom többet jelentett egyszerű földrajzi meghatározottságnál, lévén e régióban a szélsőjobboldali tevékenység bizo103 Zalai Közlöny, 1939. június 1. 104 Bethlent idézi Pintér 1999. 201. p. 105 Baranyával kapcsolatban lásd Paksy Zoltán: Az 1935. és az 1939. évi parlamenti választások Pécsett. In: Tanulmányok Pécs történetéből 10-11-12. Szerk. Varga Lajos és Vonyó József, Pécs, 2001. 214. p. A Fejér megyei választás eredményét pedig a Közigazgatási Bíróság semmisítette meg és új választás lebonyolítását rendelte el. 266
