Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
pénz."36 Eitner Ákos pedig a következő kijelentéseket tette: „Gömbös Gyula miniszterelnök és Kállay Miklós földművelésügyi miniszter gazember, mert Gömbös öt, míg Kállay 52 fizetést húz."37 Az 1935. március 17-én Zalaszentgróton tartott népgyűlés alkalmával Árvay ismét a bankárok felakasztásáról beszélt. A szolgabíró beszámolója szerint Árvay „annyira izgatja a lakosságot, hogy a pártjához tartozók kijelentették, hogy majd kiegyenesítik a kaszákat és ezzel juttatják érveiket érvényre."38 A jelentés szerint Árvay „magatartása következtében a Magyar Nemzeti Szocialista Párt ottani [zalaszentgróti] vezető tagjai sorozatosan követik el a kihágásokat és vétségeket és ellenük titkos gyűlések tartásáért, engedély nélküli röpiratterjesztésért, s a választási törvénybe ütköző vétségekért mintegy 15 egyén ellen van eljárás folyamatban". A helyi körjegyző védelmet kért testi épsége védelmére a főszolgabírótól, mivel személye „a nyilaskeresztes párt részéről állandóan fenyegetésnek és inzultusnak van kitéve". Beszámolója szerint a nyilasok „napról napra gyűléseznek és éjjeli összejöveteleket tartanak. A többi választókat megfenyegették, hogy felgyújtják azoknak a házát, megforgatják abban a kést, aki más jelöltre mer szavazni, mint a nyilas."39 Vélhetően ez a túlzó radikalizmus és a már-már parasztfelkelés rémét idéző tevékenységük okozta térhódításuk megtorpanását, és elidegenítette a párttól a polgári rétegeket, melynek eredményeként a mozgalom az adott keretek között egyelőre képtelen volt bázisát szélesíteni. Ez egyben megkönnyítette ellenük a hatósági fellépést is. A nyilaskeresztesek népszerűségét ugyanakkor a falusi lakosság körében jól mutatta az országgyűlési választásokat megelőzően ismét megélénkült mozgalom. Ilyen esemény volt a zalalövői nagygyűlés 1935. március 17-én, amelyet a helyi szálló nagytermében rendeztek. A párt felhívására - a kirendelt csendőrparancsnok részletes beszámolója szerint40 - 1500 személy gyűlt össze a környező településekről. A terembe be nem fért mintegy ezer főt ekkor oszlásra szólították fel, azok azonban nem voltak hajlandó távozni, sőt „bátorság, bátorság" felkiáltásokkal válaszoltak. Ezután a csendőrparancsnok szuronyrohamot rendelt el és szétoszlatta a tömeget. Az események leírása bizonyossá teszi, hogy a nagygyűlésen nem kíváncsiskodók jelentek meg, ahogy az sok párt esetében előfordult, hanem szimpatizánsok, akiknek feltűnően nagy száma a párt népszerűségére, a hatósággal való szembeszegülésük pedig elszántságukra utalt. Bár nem nyilaskeresztes jelöltként indult el a választáson a keszthelyi Meizler Károly, hanem a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben, szélsőjobbol36 ZML ZML A zalaszentgróti főszolgabíró közigazgatási iratai, 1021 /1935. v MOL BM. rés. 1934-7-2004. 38 ZML ZML A zalaszentgróti főszolgabíró közigazgatási iratai, 1021/1935. 39 Uo. 1075/1935. 40 Uo. 941/1935. 241
