Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években

dali felfogása jól látható volt, kampánymódszerei és programja pedig a nemzetiszocialistákéhoz hasonlított: „Agitációjuk abban állott, hogy a kortesei a népet a legvalótlanabb híresztelésekkel áltatták, nevezetesen a községekben lépten- nyomon azt beszélték, hogy dr. Meizler Károly képviselőségével a testvériség és egyenlőség elve fog uralkodni, megszűnik az urak hatalma, nem kell adót fizetni, mindenki egyformán élhet, a jegyzőt, a papot belefojtják a pöcegödörbe, a főbíró ki lesz rúgva a főispánnal együtt, a kormány mehet a fenébe. A Meizler párt kinevezte magát a szegények pártjának, szemben a kormánypárttal, amely az urak pártja, úgyhogy a választási küzdelem tulajdonképpen társadalmi osztályok közti küzdelemmé fajult és az így bekövetkezett állapot az 1918-as időket megelőző eseményekre engedett a járás területén következtetni. Korteskedéseik következtében a tekintélytisztelet meglazult, az emberek szemtelen és erőszakos fellépé- sűekké váltak, mert ismeretlen részről be volt nekik ígérve, hogy minden eddigi hatalom megszűnik és ezután az ő uralmuk következik."41 Láthatóan tehát Meizler sem politikai programot, hanem demagóg és irracionális ideológiát hirdetett, amely az elégedetlen paraszti tömegek megnyerésére irányult.

1935 márciusának végén a hatóságok határozottan felléptek a nyilaskeresztes párttal szemben, rendőrségi házkutatás volt Zalaegerszegen Árvay István irodájában, ahol 10000 nyilas röplapot foglaltak le. Felekezeti izgatás miatt eljárás indult Árvay, a három Eitner, valamint a párt néhány más tagja ellen. A vád szerint szóban és írásban kifejtett beszédeik a zsidó hitfelekezet elleni izgatást, valamint a fennálló társadalmi rend elleni lázítást tartalmaztak.42 Április 2-án a csendőrség tömegesen tartóztatott le zalai nyilas vezetőket és tagokat. A mintegy száz főt Zalaegerszegre szállították, kihallgatták, majd néhány napos fogva tartás után szabadon engedték őket. A választás előestéjén a hatóság azt is elrendelte, hogy a képviselőjelöltek nem hagyhatják el lakóhelyüket, tehát elvileg nem is mehettek el szavazni. Ezt a rendeletet a főszolgabíró a főispán utasítására hozta meg, aki attól tartott, hogy a képviselőjelöltek találkozása választóikkal olaj lesz a tűzre, és zavargások törhetnek ki. A feszültség hátterében egyértelműen a nyilasok és a hatóságok szembenállása húzódott meg. Ugyancsak a nyilasok tervezett akciója lett volna a választást megelőzően egy demonstratív, zászlós-egyenruhás bevonulás Zalaegerszegre, amit végül szintén betiltottak (a tiltó határozatot kihirdető küldöncre az egyik faluban ismeretlen tettesek pisztollyal rálőttek).43 A feszültséget mutatta a választásokon kivezényelt karhatalmi alakulatok száma is, amely Zala megyében igen magas volt, a jóval nagyobb Pest megye után ide vezényelték, illetve itt mozgósították a legtöbb rendfenntartó csendőri alakulatot az or41 ZML Főisp. biz. 39/1935. A keszthelyi járási főszolgabíró jelentése a főispánnak 1935. április 12-én.

42 Programjukat részletesen lásd Paksy 2005.117-128. p.

43 Zalai Napló, 1935. március 27. és ZML Zala Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai, 1121/ 1936.

242