Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években

szőr két beszéd hangzott el, melynek során a fölkért, hivatalos szónok mellett Helmeczy István, a nyilas párt propagandafőnöke szólalhatott fel.26 A beszédek után a koszorúzási ceremónián virágot helyezett el a polgármester, a helyőrség­parancsnok, a Vitézi Szék megyei küldöttsége, valamint a „megyei nemzeti szo­cialista párt nevében dr. Árvay István megyevezető".27 Az ünnepséget díszmenet zárta, amelyen felvonult a helyőrség katonai alakulata, a leventék és a cserkészek csoportja, végül a díszfelvonulást a nyilas párt 400 fős zöldinges, egyenruhás me­nete zárta. Az esemény jól mutatta a nyilaskeresztes párt kezdeti társadalmi elfo­gadottságát és támogatottságát. A nyilas párt országos szerkezete 1934 januárjától változott meg. Ekkor ugyan­is egyesült egy másik nemzetiszocialista párttal, amelyet a 24000 holdas arisztok­rata nagybirtokos, egyben kormánypárti országgyűlési képviselő, gr. Festetics Sándor kezdett el szervezni 1933 nyarán, főként abban a régióban, ahol a birtokai terültek el, vagyis Fejér, Veszprém, valamint Somogy megyékben. Meskó, Pálffy és Festetics között ekkor megegyezés jött létre, egy belügyi jelentés szerint Buda­pesten, a Dunakorzó kávéházban zajlottak a megbeszélések.28 Az egyesülés első demonstrációját egy Tapolcán szervezett nagygyűlés és pártvacsora keretei kö­zött kívánták megrendezni 1934. január 7-én, ahol fogadni kívántak olyan német vendégeket is, „akiknek érkezését az itteni nemzetiszocialista párt meglepetés­nek szánja, mert állítólag olyan magasrangú német pártfunkcionáriusok érkez­nek ide, akik a kongresszuson való jelenlétükkel dokumentálni fogják azt is, hogy a német nemzetiszocialista párt hivatalosan is elismeri testvérpártul a magyar nácikat" - szólt a jelentés.29 Ez a rendezvény végül elmaradt, mivel a közigaz­gatási hatóságtól nem kapták meg rá az engedélyt, a hivatalos indoklás szerint „mivel a gyűléssel kapcsolatban rendzavarásokra volt kilátás".30 A járási főszol­gabíró elutasító döntését a belügyminiszter utasítására hozta meg, s ellene a párt egyenesen Horthyhoz nyújtott be panaszt.31 A korlátozások továbbra is megma­radtak, azonban a párt folytathatta a szervezkedést, mert ettől kezdve ezt a vár­megye főispánja is lehetővé tette: „Egyben tisztelettel jelentem, hogy a jövőben a Magyar Nemzeti Szocialista Párt gyűléseit engedélyezni szándékozom, mert ez­zel egyrészt a párt szervezkedését könnyebben ellenőrizhetőnek vélem, másrészt remélem, hogy a titkos szervezkedés így teljesen meg fog szűnni." - jelentette a belügyminiszternek a tapolcai gyűlés betiltása után.32 A Meskó - Pálffy - Feste­tics vezértrió által irányított párt intenzíven folytatta is a szervezkedést, azonban 26 Zalamegyei Újság, 1934. május 29. és ZML Főisp. biz. 4/1934. 27 Uo. 28 MOL BM rés. 1934-7-2004. 29 Uo. illetve ZML A zalaszentgróti főszolgabíró közigazgatási iratai, 52/1934. 30 ZML A zalaszentgróti főszolgabíró közigazgatási iratai, 52/1934. 31 Uo. 32 ZML Főisp. biz. 50/1934. 238

Next

/
Oldalképek
Tartalom