Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
az egység nem sokáig tartott, ugyanis 1934 júliusában Festetics kivált és Magyar Nemzeti Szocialista Pártja élén ismét önállóan folytatta tevékenységét. Zala megyében sem a fúzió, sem a szakadás különösebb változást nem hozott, Arvayék Pálffyval tartották a kapcsolatot, akit továbbra is Meskó vezértársának illetve „dunántúli alvezérének" tekintettek. Az 1935. évi országgyűlési választások A mozgalom számára az első komoly politikai fellépésre az alkalom az 1934 őszén zajló községi és vármegyei képviselőválasztások alkalmával jött el. A novemberi községi választások eredményeként a zalaegerszegi járás területén 27 község képviselőtestületébe vagy elöljáróságába jutottak be nyilas jelöltek, ezen belül 8 községben 50 százalékban vagy azt meghaladó arányban.33 Az ugyanekkor lebonyolított törvényhatósági bizottsági választás pedig megyei szerepükről és befolyásukról tudósít: itt a választott tagok 13,6 százaléka, a póttagoknak pedig a 28,4 százaléka került ki a Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt delegáltjai közül.34 Fontos hangsúlyozni, hogy a nyilasok ellenzéki pártként léptek fel, s ebből következően szembe kellett nézniük a helyi közigazgatás vezetőinek ellenérdekeltségével. Utóbbit az is kiváltotta, hogy a községi választásokon és a következő évben megrendezett országgyűlési képviselőválasztások során nemcsak a nyilasok radikalizmusa és szélsőséges demagógiája vált jól láthatóvá, hanem az is, hogy a párt semmilyen téren nem készül együttműködni a kormánypárttal, radikális ellenzéki szerepben lép fel. Különösen igaz ez a két mozgalmár, Árvay István és Eitner Ákos esetében, akik személyesen vettek részt nemcsak a pártgyűlések levezénylésében, de a röpiratok és hirdetmények éjszakai kiragasztásában, terjesztésében vagy az agitációs munkában is. Beszédeikben semmilyen tabu ledöntésétől nem rettentek vissza: „Ha a nagy bankok nem akarják kinyitni a pénzszekrényeket, majd mi kinyitjuk. A Szabadság téren még elfér három akasztófa a bankvezérek számára." Mondta Árvay István egyik választási beszédében.35 „Ha nincs magyar paraszt, akkor éhen döglenek a vasalt nadrágos urak. Annak a fényes autónak az árát a te bőrödből nyúzták le. Ha a bankok kezéből visszavesszük azt a földet, amelyet eloroztak, elloptak tőlünk, akkor csak jogos tulajdonunkat vesz- szük birtokba, mert azt nekünk szerezték az őseink. Ha csak 3 kartellvezért felköttetek, mindjárt megszűnik a kartell. Ha felakasztatok 3 bankárt, mindjárt lesz 33Vonyó 2001. 153. A korábban említett kétezer lakosú Nemesapáti község elöljáróságának például valamennyi tagja nyilas lett. 34 Uo. 154. p. 35 Zalai Közlöny, 1935. március 30. 239
