Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Sasfi Csaba: Zala megyei gimnazisták a reformkor kezdetén (1828)
Sasfi Csaba: ZALA MEGYEI GIMNAZISTÁK A REFORMKOR KEZDETÉN (1828) Történeti statisztikai elemzés Zala megye modern kori művelődés- és társadalomtörténetének fontos kiindulópontja lehet Bél Mátyásnak a zalaiakról szóló egyik megállapítása: „Bátor, harcias lelkületűek, a művelődésre is fogékonyak a szellemi képességeik révén, de mert a gimnáziumoktól távol élnek, gyermekeik műveletlenek, illetve csak a földművelésnek szentelik életüket: elég, ha némi kis imádságot és a keresztény vallás néhány fejezetét el tudják mondani."1 Ennek az 1730-as években megfogalmazott észrevételnek mintegy száz évvel későbbi felülvizsgálatát végezzük el az alábbi történeti statisztikai áttekintéssel. Az adatok egyre módszeresebb korabeli rögzítése révén felhalmozódott történeti ismeretek erre az időpontra már lehetővé tesznek egy ilyen megközelítésű elemzést. Kétségtelen ugyan, hogy a történeti statisztika és a kvantitatív történeti módszerek dekonjunktúráját éljük, azonban ez a pangás, az intézményes feltételek szinte teljes hiánya önmagában nem lehet érv e tudományos megközelítés művelése ellen: a tradíció létezik és az eddig felhalmozott eredmények - ha nem is dúskálhatunk bennük - szolid, ugyanakkor hiánypótló megállapítások, elemzések biztos kiindulópontjául szolgálnak. A viszonyok lényegesen megváltoztak Bél korához képest: Zala megye a reformkor kezdetén ugyanis már nem is csak egy, hanem két gimnázium is rendelkezett: a nagykanizsaival és a keszthelyivel. Az előbbi 1765-ben, az utóbbi 1772-ben kezdte meg működését, kiterjesztve délnyugati irányban a középiskolai hálózatot. Egy megyében két királyi középiskola a Dunántúlon Vas, Veszprém és Komárom megyében működött még Zalán kívül, míg Tolnában egy sem. A vizsgált időpontban a kanizsai a közepes, a keszthelyi gimnázium inkább a kisebb létszámúak közé tartozott a Dunántúlon. E két középiskola történetének a hagyományos helytörténeti szempontokat2 meghaladó, társadalomtörténeti megközelítésű feldolgozására is sor került az elmúlt néhány évtizedben.3 A megyén 1 Bél Mátyás: Zala megye leírása. In: Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján. Szerk. Káli Csaba, Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény 46.) 11-70., 21., 121-164. pp. 2Mályusz Elemér: A helytörténeti kutatás problémái. Századok 1932.103-109. p. 3 A nagykanizsai gimnáziumra: Degré Alajos: A nagykanizsai gimnázium története 1765-1948. In: A nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium évkönyve. Nagykanizsa, 1966. és Kapiller Imre: A nagykanizsai piarista gimnázium diákjai az iskola alapításától 1848-ig. In: Közlemények Zala megye köz- gyűjteményeinek kutatásaiból, 1982-1983. Szerk. Degré Alajos, Zalaegerszeg, 1984. (Zalai Gyűjtemény 69
