Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
I. Csány László levelei, beszédei, írásai 1817-1848
múltban és jövőben, azok erőszakoskodásának, túlbuzgóságának s élre állított üldözésének tulajdonítja. Jóllehet nem gondolnók, hogy a vádlón és annak hívebb barátin kívül találkozzék valaki, ki körülményeinket ismervén, a felhozott vádak alaptalanságáról meg ne legyen győződve, mégis, jövendőnk tekintetéből, a nagy- közönség felvilágosítására szükségesnek tartom azokra, nem ugyan védelmileg, sem visszatorláskint vádlólag, hanem egyedül cáfolólag felelni. Múltra nézve Hertelendy a háziadó elbukását a túlbuzgóság élesztette erőszakoskodásnak tulajdonítván; felhívom őt, mutasson elő a vádlottak részéről, csak egyetlen egy erőszakos lépést is, a kérdés körül tettet, úgy én leszek első, ki a vádló igazság- szeretetének hódolni fogok; ellenkező esetben kérem Hertelendy urat, ne tegye epelázas ingerültsége tárgyává azokat, kik közt tán mégis lehetnek némelyek, kik csillapultabb óráiban, ha szeretetet nem is, de becsülést Hertelendy úrtól is meg- érdemlenek. Nem erőszak, uram, hanem okokkal támogatott felvilágosítás, kérés és nyugalmas figyelmeztetés a ránk súlyosodott időkre, volt mindaz, mit az ellenünk felzaklatott nemesség indulatának lecsillapítására tevénk, s tevénk még akkor is, midőn az izgatok által lángra tüzelt szenvedélyek néhol személyeink biztosságát is veszélyeztetők. így cselekszenek nem a reményükben megcsalt, hanem a különféle fajú s nemű ármánykodásokkal tévútra vezetett sokaságnak engedni kénytelen vezérkedők ma is, és így fognak cselekedni azok, akár mint vezérke- dők, akár ha Hertelendy úrnak és barátinak tetszendik, mint vezérlettek ezentúl is, mert ismervén működésük terét, elég okosak és erényesek arra, hogy a meggyőződésük előtt szükségessé vált változtatásokat, mennyire hatalmokban áll, mindenkor és egyedül békés úton igyekezzenek eszközölni. Nem kevésbé igaztalan a vádnak másodika is, mert azon ifjú egyénnek felszólalása, „éljen az élelmesség, nincs jelen a szemetje",397 nem csak helyeslést nem nyert, sőt az elnöklőit alispán398 által az meg is rovatott, miről, ha azt Hertelendy úr a terembe lépett Deák Ferenc elébe harsogott éljenek miatt talán nem hallhatta, nem lett volna felesleges, elővigyázat tekintetéből, mielőtt egy egész közönség ellen vádra kelt, magának tudomást szerezni. Azon állítás pedig, miszerint a kehidai szerencsétlen esemény399 jelentésénél Deák Ferenc bölcsessége nélkül Forintos György400 ellen bosszúra fakadnak a gyűlés egyénei, mint praesumption401 alapult, igen is hirtelen, mert jóllehet a gonoszul legyilkoltnak ártatlan vére kedélyeinket a szokottnál ingerültebb állapotba tévé, mégis, amint Forintos György személyét illető 397 Ezeket ifjabb Csuzy Pál mondta. 398 Kerkapoly István első alispán. 3991843. április 4-én este a közgyűlésről hazatérő nem adózó óhidi kisnemesek, rátámadva Deák Ferenc kehidai kúriájára, agyonlőttek egy helybeli parasztlegényt, mire a kehidaiak is agyonvertek egy nemest a támadók közül. 400 Forintos György (1792-1857), táblabíró, 1817-től 1826-ig alszolgabíró, 1826-tól 1828-ig főszolgabíró Zala vármegye szántói járásában, 1843-ban az adózást ellenző zalai konzervatívok kortesvezére. «i Vélelmen, feltételezésen. 79
