Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
I. Csány László levelei, beszédei, írásai 1817-1848
őre maradt; de a népet, mely ott is, keblünkben is képezetlenségében a távol jeges térekhez repülő eszméknek önhaszonkereső szándékát nem sejdíti, melyet alanti állásánál fogva a csere általi veszthetés érzete nem rettent, a fölizgatott szenvedély tüze könnyen tévösvényre ragadhatja. Ezeket megfontolva, higgyük el már valahára, hogy a magyarnak ereje egyesítésében, nemzetisége fölemelésében, szóval: mű- és tettben kell üdvét keresnie, mit úgy, s csakis úgy érhetünk el, ha elég hosszú fontolgatásunk után mindenre, kit Hunnia magzatának nevez, malasztinkat310 kiárasztván, sorsunkhoz millióknak sorsát csatoljuk; ellenkezőleg, ha a vélemények harcában továbbá is egyked- vűleg fejünk fölibe engedjük tornyosulni a menyköveket rejtő felleget, úgy sírjunk bár, sírjunk keserű könnyeket, de ne zúgolódjunk, ha ellenségeink távol elemek által ápolt remények közt eldarabolt erőnkön diadalmi ünnepet ülendenek. Csány László311 Pesti Hírlap 1842. szeptember 22. (180. sz.) 671-672. p. Részleteit idézi: Molnár András 1990. 34- 35. p. 1/26. Csány, 1842. október 6. Csány László válasza a „Világ" című konzervatív hírlap cikkére Válasz. Csány, octob[er] 6. A Világ 77. sz[áma] alatti „Kalászok" rovatát312 olvasván, kétség támadott bennem, vajon vakmerőségből, avagy szemtelenségből szükséges-e nagyobb adag olynemű garázdasághoz, minővel a szokottan üres kalászok ezúttal telvék ellenem; ellenem, ki a Világ szerkesztőségének epéjét figyelmeztetésemmel felizgatni, már csak azon okból sem akarhatám, mert természetemnél fogva a szilajkodva böstörködő313 szájhősöket inkább kerülni, mint 3i° Kegyelmünket, ajándékunkat. 311 Kossuth Lajos a Pesti Hírlap szerkesztőjeként „Függelék" címmel hosszabb kommentárt fűzött a cikkhez, e szavakkal nyomatékosítva Csány mondandóját: „Csány Lászlót e honban a közvélemény oly férfiúnak ismeri, ki nemcsak nem teremt magának agyrémeket veszedelmekről, melyek nincsenek, de sőt fölkeresni szereti a veszélyt, midőn tőle már ezerek visszariadtak; ily férfiú, ki félni nem tud, kinek ütere sem lüktet sebesebben, hol mások már remegve jajveszékelnek, ily férfiú hiú ijesztgetést nem fog ajkain kilebbenteni; és mégis azt mondja, s adatokra épült komoly meggyőződéssel mondja, hogy e hon veszélynek indul, s egyesülésre hí föl bennünket, mert önkeblének lelki ereje sejteti vele, miképp ha egyetértünk, e nemzet még mindig elég erős, dönthetlen ércfalat képezni, melyen megtörhetik bármi dühöngő éjszaki szél." Pesti Hírlap 1842. szeptember 22. (180. sz.) 672. p. 312 Világ 1842. szeptember 24. (77. sz.) 628. p. A „Hírlapi kalászok" rovat első írása: „Pesti Hírlap (180. sz.)". 313 Ingerlő, kötekedő. 61
