Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)
Források - III. "...az czigány gyermeknek egy esztendőbeli tartásáért"... A zalai cigány gyermekek Mária Terézia és II. József korában
„az czigány gyermeknek egy esztendőbéli tartásáért" A zalai cigány gyermekek Mária Terézia és II. József korában A Mária Terézia korágig a cigány gyermekek sorsa csak annyiban érdekelte a hatóságokat, amennyiben azok bűntettek részesei voltak. Mária Terézia, illetve a felvilágosodás korának politikája azonban már átfogóan tekintett a cigány gyermekekre, kiknek életét a régi cigány életmódtól való elszakításukkal és jó polgárrá nevelésükkel próbálta megjobbítani. A gyermekek neveltetéséről és életmódjáról a cigány összeírások alkalmával gyűjtöttek adatokat. Ezek szerint a 18. század közepén többségük rongyos ruhában, sokhelyütt meztelenül járt és cigány módra „more zingarico" nevelkedett, s ha mesterséget tanult is, leginkább apjáét. A kisebb gyermekek - ahogy az összeírásokból kiolvasható - faluzó, kolduló, kéregető életmódja (melyet anyjukkal gyakoroltak) sem tetszhetett a felvilágosult uralkodónak. Nem véletlen, hogy az állam vezetői kulcsszerepet szántak a cigány gyermekek paraszttá vagy iparossá nevelésének. Ennek szellemében hozta meg a Helytartótanács 1773. február 22-i rendeletét és az ezt kiegészítő 1774. január 3-i rendelet, mely szerint a 2-12 év közötti gyermekeket el kell venni a cigány szülőktől és parasztoknál vagy iparosoknál kell elhelyezni, a 12 évnél idősebbeket pedig szolgálatra vagy mesterségre kell kényszeríteni.563 Az első rendeletet Zalában 1773. június 28-i közgyűlésen hirdették ki, és még abban az évben hozzáláttak a rendelet végrehajtásához.564 A kihirdetést követően összeírták, majd összeszedték a gyermekeket és nevelőszülőkhöz kényszerítették őket. Az elkövetkezendő években a gyermekek tartásáért a nevelőszülőknek napi 5 dénárt fizettek. E kifizetéseket a vármegye főadószedője teljesítette s arról szoros elszámolást készített. Ezek a kifizetések jelentős terhet róttak a vármegye kasszájára. 1773. és 1778 között a vármegye kifizetéseinek 5- 10%-át is e költség tette ki. 1778-tól jelentősen csökkent a kifizetések nagysága, s valószínűleg az elhelyezett gyermekek száma is, majd II. József uralkodása ideén e kiadási tétel eltűnt az elszámolásokból. Míg a vármegyét e költség jelentősen megterhelte, ugyanakkor a gyermektartást vállalók számára számottevő anyagi hasznot jelentett. A mindig pénzgonddal küzdő adózó akár évi 18 forintnyi jövedelemhez is hozzájuthatott. 563 TOTH P. 2006. 51-52. p. 564 ZML IV.9. Zala vármegye főadószedőjének iratai. Számadáskönyvek. 1773/1774. katonai évről. III. 272
