Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)

Bevető: Források és adatok cigány közösségekről a 18. századi Zalából

södnek a nagy uradalmak, melyekre nem terjed ki a vármegye joghatósága, s melyekről csak az uradalmi központok és birtokos családok levéltári anyaga adhat cigányokkal kapcsolatos forrásokat. Fontos volna a cigányság gazdasági tevékenységét illetően is az uradalmak gazdasági iratait áttekinteni. Vélhető, hogy az uradalmak - és az oppidumok - vezetése, illetve az uradalmakban lakhatást és megélhetést, munkát kereső cigány csoportok mindig is törekedtek arra, hogy jogi szempontból is rendezett legyen a cigány közösség és földesura, illetve a városok vezetésének viszonya. Jó példa erre a nagykanizsai, kovácsolással foglalkozó Burka vajda és Nagykanizsa birtokosainak viszonya.29 1738- ban Burka Marci cigányvajda levélben kéri Szapáry István bárót, hogy cigányaival együtt letelepedhessen birtokain. Erre Szapáry engedélyt ad évi 2 nap robot és sátoronkénti évi 50 dénárért.30 1743-ban Szapáry István elhunyt, utódok nélkül. A kanizsai és Kanizsa környéki birtokai végül gróf Batthyány Lajoshoz kerültek. 1744-ben Burka vajda kérte Kanizsa új tulajdonosát, Batthyány Lajost, hogy azokat az engedményeket és szabadságokat, melyeket a korábbi tulajdonos, Szapáry adott neki, szeretné megerősítetni. Gróf Batthyány Lajos helyben hagyta az addigi szabályokat.31 1753-ban a kanizsai uradalom összeírásában „Czillika fun dúsán" élő censualisták között szerepel Burka czigány házhele (194 négyszögöl 3-ad osztályú terület) és házi kertye (2-od osztályú, 1191 négyszögöl terület), melyekből alig több, mint fél holdat művel,32 tehát - mondhatjuk - rendezett jogi- és birtokviszonyok között élt a kanizsai uradalomban.

zött szerez birtokokat a Festetics család, Kristóf és Pál (Keszthelyt, Rezit, Kemendet, Tátikát). Batthyány Ádám előbb a szentgróti uradalmat is megszerzi (1654-56), majd 1743-ban Kanizsát, 1744-ben Homokkomáromot. A Széchényiek a pölöskei, a szentgyörgyvá-ri jószágokat birtokolták. A nagybirtokosok közt megtaláljuk az egyházi birtokosokat is. Köztük is a legjelentősebb a veszprémi püspökség, a veszprémi káptalan, és budai tár-saskáptalan. FELHŐ 1.1970. 362-371. p.

29 A forrásokat a Nagykanizsa városi monográfia II. kötetének munkálatai közben lelte föl e kötet szerzője.

30 Muraszombat, 1738. május 30. Magyar Országos Levéltár (MÓL) Batthyány család levéltára P 1313. 36. csomó, lad. 13. N° 28. 1738. május 30. Muraszombat. A sátrak számát nem közli a forrás. A Szapáryak több birtokkal is rendelkeztek ekkor Dél-Dunántúlon Letenye és Nagykanizsa térségében.

31 MOL P 1314 Batthyány cs. levéltára No 80873. Sajnos a szabályokat tartalmazó iratot még nem találtuk meg.

32 MOL P 1322 Batthyány cs. levéltára 328. tétel. Nagy Méltóságú Német Újvári Gróff Batthyány Lajos kegyelmes urunknak Nagy Kanisai és mostanság hozzá tartosandó Homokkomá-romi domíniumban lévő méltósághos uraságh fundusainak és appertinentiáinak extractusa.— Az ösz- szeírás szerint az összes területből 68 rész (fracta) művelt.

15