Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
képviselőválasztáson. Mellette Bethlen megbízásából Zsitvay Tibor igazságügyminiszter kampányolt.198 Ismét kísérletet tett az indulásra Dobrovits Milán föld- birtokos is, aki stabil tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságnak. Fazekas Kálmán volt az egyetlen kevés eséllyel bíró jelölt, aki eddig nem mozgott politikai pályán. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt most már egyedül képviselte a kereszténypárti vonalat. Képviselői közül Gyömörey Sándor és Esterházy Móric volt földbirtokos, Meizler Károly Keszthelyen dolgozott ügyvédként. Kray István korábbi mandátumát szerette volna meghosszabbítani, Lendvai István volt az egyetlen Zalában ismeretlen személy, Budapestről érkezett. Ő váratlanul került a képbe, ugyanis a párt eredetileg a régi képviselőt, Pozsogár Rezsőt akarta indítani, aki össze is gyűjtötte ajánlásait, azonban súlyosbodó cukorbetegségére hivatkozva végül lemondta a politikai szereplést. Mivel ez a kerület hagyományosan a KGSZP-é volt, helyére küldték Lendvait. Az új jelölt Zalában ismeretlen volt, országosan azonban közismert személy volt, politikai pályáját talán Bajcsy-Zsilinsz- ky Endréhez lehetne hasonlítani. Újságíróként dolgozott, a nemzeti fajvédelem egyik fő ideológusának számított.199 Nézeteinek középpontjában a szociális gondoskodástól áthatott nacionalizmus állt, ezért kerülhetett figyelmének középpontjába a magyar parasztság is. Az előző nemzetgyűlésben még a Gömbös vezette fajvédő párt képviselőjeként politizált, majd velük szakítva, belépett a KGSZP-be, sőt ezúttal éppen régi párttársa ellenfeleként lépett fel. Későbbi pályafutása is változatosan alakult: Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején ismét támogatja régi pártvezérét, mert bízik annak szociális tartalmú kormányzásában. A háborús években azután hívő katolikusként és nemzeti érzelmeiből fakadóan eljut az anti- fasizmusig és szembefordul a nácizmust kiszolgáló szélsőjobboldallal. A fajvédők két fővel képviseltették magukat. A párt 1928-as feloszlatása után néhány személy továbbvitte a párt irányvonalát, közöttük Zsirkay János is, aki Pacsán indult,200 míg Somogyi Béla pártonkívüliként kísérelt meg mandátumhoz jutni. Végül az egyetlen liberális jelölt - a megszokott módon - Nagykanizsán indult. Magyar Miklós, a budapesti Újságüzem R.t. igazgatója, a Vázsonyi Vilmos által alapított Nemzeti Demokrata Párt jelöltje volt. A párt csak Budapesten állított jelölteket, valamint Nagykanizsa mellett Győrött sikerült listát állítaniuk.201 Meg kell még említeni a pártonkívülieket: Mikolics Ferenc állatorvost, de főként Somssich Antal földbirtokost. Az előbbivel ellentétben Somssich tekintélyes és ismert közéleti ember volt a vármegyében, a törvényhatósági bizottság tagja, 198 Zsitvay 1999.156. p. 199 Egyik fő műve: A harmadik Magyarország, Budapest, 1921. 200 Hubai 2001.1. kötet 49. p. 201 Uo. 86
