Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

kiváló személyes kapcsolatokat ápolt a megye befolyásos személyeivel, de sok fővárosi politikussal is, különösen a kereszténypártiakkal.

Rendkívül érdekesen - és hosszú távra kihatóan - alakultak az események Keszthelyen. Ezt a kerületet már-már hitbizományszerűen őrizte Reischl Richárd három ciklus óta, melynek okaira korábban kitértünk. Ezúttal azonban változott a helyzet. A kormánypárt saját jelölttel jelentkezett be, Rakovszky Iván volt belügyminiszter személyében. Reischl természetesen nem szándékozott meghátrálni, elhatározta, hogy felveszi a kesztyűt. A harcot nagy tekintélyű ellenfelével azonban nem sokáig bírta, június 18-án drámai hangú, nyílt levélben jelentette be visszalépését.202 Döntése indokául a „hatalom nyomását" és az uradalmak befolyását jelölte meg. Kifejtette továbbá, hogy erkölcsi undort érez azok iránt, akik 12 év alatt annyiszor vették igénybe szolgálatait, s most önző okból elálltak mellőle. „De leginkább visszalépésre kényszerít - írja - az a körülmény, hogy azokat a választóimat, akik hűségesen, becsülettel, minden fenyegetés és ígéret ellenére is kitartottak mellettem, felszabadítsam a lelkűkre nehezedő, őket egzisztenciájukban fenyegető veszély nyomása alól." Ezek a megjegyzések nem igényelnek kommentárt, Reischl Richárdnak most olyan körülményekkel kellett szembenéznie, amivel addig ellenfeleinek. A kialakult helyzet egyik legnyomósabb oka a hercegi uradalom átállása volt, amit a sajtó nem is rejtett véka alá.203 Reischl visszalépése után a helyzet leegyszerűsödött. Úgy tűnt Rakovszky megszabadult legveszélyesebb ellenfelétől, ezért a szemlélők számára a választás lefutottnak tetszett. Más véleménye lehetett azonban erről Meizler Károlynak, aki a KGSZP jelöltjeként jelent meg a színen. Meizler apja hentesmester volt Keszthelyen, a helyi ipartestület vezetője, aki fiát ügyvédnek taníttatta ki. Ahogy közeledett a választás napja, úgy derült ki, hogy elhamarkodott dolog volt végeredményt hirdetni, Meizler támogatottsága ugyanis rohamosan nőtt. A sajtó így írt a történtekről, egyben össze is foglalva az esélyeket: „Az utolsó két hét páratlan és példátlanul izgalmas agitációval telt a Meizler-párt részéről. Kortesei éjjel-nappal megszállva tartották a községeket. Maga dr. Meizler Károly is igen keveset aludt az utolsó héten. Állandóan járta a falvakat, és igyekezett kamatoztatni azt az erkölcsi tőkét, melyet mint a Katolikus Népszövetség szervezője évek alatt szerzett a keszthelyi választókerületben. Neki még az az előnye is megvolt, hogy, mint keszthelyi születésű embernek családi és baráti összeköttetések is rendelkezésre állottak. Ehhez járult az az elszántság, amellyel Meizler Károly és a környezete a leglehetetlenebb eszközöket is felhasználta, csakhogy a győzelmet ki tudja csikarni."204 Ennek során a hatóságokkal is összeütközésbe kerültek, aminek az is

202 Zalai Közlöny, 1931. június 18.

203 Zalavármegye, 1931. június 10.

204 Zalai Közlöny, 1931. július 1.

87