Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
összefogni."136 Az egymást váltó miniszterelnökökre (Teleki-Bethlen) való utalás az erősen vallásos, katolikus zalai falvakban hatásos kampányfogás lehetett. A választások előtti politikai erőviszonyok tisztázásához fontos tudni azt, hogy a két legitimista párt közül a Huszár - Ernszt csoport kormánytámogatóként lépett föl, két minisztere továbbra is megtalálható volt a kormányban (Vass József vallás és közoktatási miniszter és Bernolák Nándor népjóléti miniszter). Egységes volt a Huszár-Emszt csoport összetétele. Közülük hárman ugyanis a volt kormánypártból léptek ki: Reischl Richárd, Tarányi Ferenc és Túri Béla, politikai felfogásuk az új választásokra nem sokat változott. Bár össze nem egyeztethető politikai nézetük miatt kiváltak a kormánypártból, mégis támogatták annak politikáját. Programjuk meghatározó eleme az elvi legitimizmus volt, amelynek gyakorlati végrehajtását a jövőtől remélték, tehát belátták annak jelenleg kivihetetlen voltát. Elfogadták a kormányzó szerepét és elutasították a királykérdés puccsszerű megoldását. „Nem helyezzük a dinasztikus érdekeket a nemzet érdekei elé. Kimondom nyíltan, hogy legitimista vagyok lelkem teljes erejével, azonban sohasem fogok hozzájárulni, hogy az ország alkotmányos kormányzójának tekintélyét csökkentsék."137 - mondta Reischl kampánybeszédében. Ami a kormányzópárttal való együttműködést illeti, ilyen politikai felfogással is „megtalálták a módját, hogy a kormánnyal kooperáljanak." Ezzel tulajdonképpen kifejezték lojalitásukat a kormány és az államfő mellett. Reischl Richárd unokája is utal visszaemlékezéseiben nagyapja ambivalens politikai működésére: „Amíg Richárd a falusi kiszállásai alkalmával teli torokkal szidta a kormányt, addig a Nemzet- gyűlésben a legjobb kapcsolatokat tartotta fenn a kormánypárt vezetőivel," még Bethlen Istvánt is meghívta balatonhidvégi birtokára vadászni.138 A keszthelyi választókerülettel kapcsolatban szükséges hangsúlyozni, hogy ott Festetics herceg megkerülésével nem lehetett képviselőt választani. A herceg - arisztokrata életformájának megfelelően - a helyi közéletbe személyesen soha nem avatkozott be (a jótékonysági rendezvényeket nem számítva), az ügyeket minden esetben a hercegi titkár intézte. Az uradalom és a Reischl család között meglévő jó kapcsolat ékes bizonyítéka, hogy a Festeticsek tulajdonában lévő Hévízfürdőt is ők bérelték és üzemeltették. Reischl Richárd ezért különösebb aggodalom nélkül várhatta az újabb választás kimenetelét is. Ennek ellenére az 1922-es választás legsúlyosabb zalai incidense mégis ebben a kerületben történt. Zsigmond József Rassay- párti kisgazda jelölt nagygyűlést tartott, ahol több ezer ember vett részt, főként parasztok és keszthelyi munkások. A keszthelyi gazdasági akadémia felhecceit hallgatói azonban - kb. 200 fő - botokkal felfegyverezve rájuk támadtak, tömeg- verekedés tört ki, amit végül csak a keszthelyi laktanyából érkezett huszárszá136 ZML Főisp. ein. 40/1922. Választási veresége után ügyét elejtették. 07 Zalai Közlöny, 1922. május 9. ns Reischl 1990.147. p. 58