Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

zad tudott megfékezni. Haláleset szerencsére nem történt, sérültek azonban szép számmal akadtak.139 A kereszténypárt Zala megyét kiemelt bázisának tartotta, amit bizonyít, hogy képviselőjelöltjei mellett személyesen is kampányolt Huszár Károly, aki május közepén Keszthelyen és Nagykanizsán járt, illetve Vass József miniszter, aki Ta- rányi Ferenc rendezvényein vett részt. Bár pártonkívüliként indult, de ehhez a csoporthoz kell sorolnunk nézetei alapján két további jelöltet: Forster Eleket és Farkas Tibort is. Az előbbi hovatartozását egyértelműen mutatja, hogy pártgyűlé­sén részt vett Czettler Jenő képviselő, a Huszár-Ernszt párt elnökségi tagja. Farkas Tibor pedig, mint legitimista világnézetű ember, hivatalosan is kormánytámoga- tő programmal lépett fel. Ez összességében azt jelenti, hogy a 11 választókerület­ből hatban tudtak jelöltet indítani. A hivatalos jelöltek mellett a következő személyek indultak még: Balatonfüred: Cséry Ernő jegyző és Nagy Lajos lelkész, mindkettő Egységes Párt, Letenye: Hegedűs György ügyvéd, Keresztény Földmíves Párt, Zalabaksa: Sztankovszky Imre földbirtokos, pártonkívüli. Régi ismerősünk Hegedűs György, aki korábbi kerületében indult újra. Ő to­vábbra is következetesen radikális szélsőjobboldali nézeteket vallott, pártjából is ezért lépett ki 1921-ben. Hivatalosan a saját maga által alapított Keresztény Föld­míves Párt jelöltjeként indult. Szerinte az elmúlt két évben a nemzetgyűlés elárulta a magyar népet, mert nem oldotta meg a két legsúlyosabb problémát, az agrárkér­dést és a zsidókérdést. Ennek oka a zsidó-szabadkőműves eszmeiség előretörése volt, amely a „keresztény irányzat kerékkötője" lett az országgyűlésben. Gondo­latait - melyek gyakorlatilag azonosak voltak az 1920-as választási harcban bemu­tatott szélsőjobboldali szellemiséggel - a Küzdelem a tavaszért c cikkében fejtette ki a választások előestéjén. (89. sz. dokumentum) Némileg átalakulva tehát ismét a négy fő politikai irányzat képviselői készü­lődtek a választásokra. Figyelemre méltó jelensége volt e választásnak, hogy el­lentétben az 1920. évivel, a jelöltek száma megszaporodott, egyetlen helyen sem történt egyhangú választás, sőt sok helyen három jelölt küzdött meg egymással. Maguk a személyek sem érdektelenek, több pártvezető és országosan ismert poli­tikus indult: Friedrich István, Rassay Károly, Drozdy Győző, Kállay Tibor. Az új jelöltek tekintetében a legbonyolultabb helyzet a balatonfüredi körzet­ben alakult ki, ahol három kormánypárti jelölt indult. A budapesti pártszervezet Héjj Imre fővárosi ügyvédet küldte le, aki 1920-ban a Balatonfüred c. lap szerkesz­139 Világ, 1922. május 24. és Zala, 1922. május 23. Más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a keszt­helyi akadémián is komoly befolyást szereztek a különböző szélsőjobboldali ifjúsági szervezetek és eszméik. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom