Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
A nemzetgyűlési választások, amelyek így áthúzódtak a következő esztendőre is, Zalában - ellentétben az országos eredményekkel - a KNEP fölényes győzelmét hozták, hiszen a kilenc kerületből hétben jelöltje futott be, a Kisgazdapárt mindössze két kerületet jegyzett. Ez a két képviselő sem maradt sokáig Nagyatádi frakciójában, „különböző irányba" kiléptek a pártból. Hegedűs György radikális jobboldaliként 1921 májusában, mivel elégedetlen volt pártja szerinte gyenge és liberális politizálásával.110 Drozdy Győző ezzel szemben Rassay liberálisabb színezetű Függetlenségi Kisgazdapártjába lépett át. Ez a felállás azt jelzi, hogy a Nagyatádi Szabó István által vezetett pártnak Zala megyében 1921-ig gyakorlatilag semmilyen befolyást sem sikerült szerezni, kísérlete a politikai életbe történő bekapcsolódásra egy döntően törpe- és kisbirtokos parasztok lakta megyében sikertelen maradt. Ezt az a körülmény is jelzi, hogy Zalában a 11 választókerületből négy helyen egyhangú választás történt, mivel a kisgazdapárt nem tudott jelöltet állítani, vagy nem tudta keresztülvinni a jelölést. Ennek számba vehető okaira szemléletesen utaltak a párt lapjában a választást összegző sorok: „A magyar belpolitika a 'keresztény' jelszóval indult meg. [...] Ezek után jogosan hittük és vártuk, hogy a keresztény pártok igazi keresztény szeretettel és türelemmel kezelik egymást és a választó közönségre bízzák, hogy melyik keresztény pártot ruházza föl a kormányzó hatalommal. Csalódtunk, nagyon csalódtunk feltevésünkben. Első sorban azt látjuk, hogy némelyik keresztény pártokban nagy számmal érvényesülnek oly egyének, akik a politikai köpönyegforgatás minden fajtáját megpróbálták. [...] Legszomorúbb az a tapasztalatunk, hogy az Országos Kisgazda és Földműves pártot a többi pártok éppen nem nézik jó szemmel, de erős megnyilvánulását látjuk azon törekvéseknek is, hogy a nemzet nagy többségét képező kisgazdákat, kisiparosokat kiszorítsák a törvényhozásból, vagyis megakadályozzák, hogy az a született kisgazda és kisiparos képviselő jelölt illetve képviselő lehessen. Valósággal úgy kell kiverekedni ezek számára a jelöltséget."111 A paraszti szavazók tanulatlansága és a politikában való teljes járatlanságuk közösségük érdekérvényesítő képességének gyengeségét eredményezte, ami együtt járt azzal, hogy a politikai életbe való bekapcsolódásuk és arra gyakorolt befolyásuk messze nem állt arányban a társadalomban elfoglalt számarányukkal. A kisgazdapárt sikertelenségét e mellett egy másik tényező is eredményezte. A párt politikai programjának egyik sarkalatos pontja volt a királykérdés, azaz a szabad királyválasztás gondolata. Ennek az eszmének azonban Zalában - a korabeli szóhasználattal - „nem volt talaja". A katolikus parasztság - papjaik és egyházuk által megformált - világképében, szemléletében a magyar államiság és a Habsburg dinasztia összemosódott. A Nagyatádi-féle parasztpárt az autonó1,0 V. ö. Sipos 1984. 670. p. 111 Kisgazda, 1920. január 11. V. ö. Nagyatádi emlékkönyv 144. p. 47
