Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
jogon nyomult be seregével 1091-ben a Gvozd-hegységen túl fekvő Horvátországba, mely a mostani Modrus, Lika Krbava megyéket és Dalmácia északnyugati részét foglalta magában. Szent László halála után (1095) I. Géza király és felesége, a horvát királyi hercegnő elsőszülött fia, Kálmán követte a magyar trónon, s hogy Horvátországhoz való jogát kijelentse és biztosítsa, felvette a horvát király címet és Horvátországot, mint anyai örökséget a magyar királysághoz csatolta. Csakhogy jegyezzük meg, nem a mai Horvátországot csatolta Magyarországhoz, hanem azt a részt, mely a Gvozd-hegységen túl feküdt. Hiszen a mai Horvátországnak azt a részét, mely ma Zágráb, Pozsega és Belovár-Kőrös megyékhez tartozik, Kálmán király idejében s később 1746-ig is Szlavóniának nevezték, s ugyanakkor tolódott át Verőce, Pozsega, Valkó és Szerém magyar megyékre a Szlavónia, Zágráb, Varasd, Zagoria és Kőrös megyékre a Horvátország elnevezés. A Gvozd- hegységen innen fekvő, ma Horvátországnak nevezett Szlavóniát tehát Kálmán királynak nem kellett Magyarországhoz csatolnia, mert az már amúgy is hozzá tartozott azon a címen és jogon, hogy Szent László király ezt a Szlavónok (s nem horvátok) lakta vidéket, a régi Szlavóniát a németektől foglalta el 1082-1083-ik év telén, s felosztotta Zágráb, Varasd, Zagoria és Kőrös megyékre. Erről azonban, t. i., hogy a mai Horvát- és Szlavónország legnagyobb része u. m. az akkori Zágráb, Varasd, Kőrös és Zagoria megyék, valamint Verőce, Pozsega, Szerém és Valkó megyék a Gvozd (Kapela)-hegységen túli tulajdonképpeni Horvátország meghódítása előtt már magyar részek s részben magyarországi megyék voltak, a horvátok nem beszélnek. Az említett Dráván túli magyar részek és vármegyék területéről is úgy beszélnek, mintha azok Horvátországhoz tartoztak volna, vagy pedig egyszerűen hallgatnak róluk, nehogy köztudatba menjen, hogy a mai Horvátország nem azonos azzal a Horvátországgal, melyet Szent László örökség révén és fegyverrel csatolt a Magyar Szent Korona országaihoz. Ha tehát így van, s amint megdönthetetlen bizonyítékok szerint így is van: hol van a horvátok ősi joga Muraközhöz, mikor a szomszéd részi szlovén megyék sem voltak az övéké! Hogy a későbbi évszázadok folyamán sem volt Muraköz a horvátoké, sem pedig a szlavónoké, arról beszéljenek az alábbi okiratok, melyek között néhány jeles horvát történész által felkutatott okirat is segítségünkre fog lenni. [...] Viszont a nagy magyar államférfi, hadvezér, költő,53 valamint annak szülő és működési helye Muraköz, s az ahhoz fűződő kegyeletes emlékek olyan szent fogalmak a magyar nemzet előtt, hogy e területileg kicsiny, de történelmileg rendkívül becses terület elszakítását a legnagyobb hazafiúi feljajdulás kísérné ezt a cselekedetet, mely úgy a magyar nemzet, mint a muraköziek szívében soha nem 53 Zrínyi Miklós. 245
