Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
szűnő fájdalmat, elégedetlenséget szülne, a visszaszerzés akaratát pedig bizonyára soha semmi sem tudná kiirtani a magyar nemzetből. Muraköz népének Magyarországhoz való ragaszkodása ősrégi. Egyetlen évszázadot sem mutathat fel a történelem, melyben a muraközi nép megtagadta volna magyar hazájához való hűségét. Régi urainak, a Zrínyieknek a korában, a harcias időkben, mikor mint a Zrínyi-hadak katonája és várőre, a békés időben jobbágya, munkásságának és megbízhatóságának oly sok szép jelét adta. Főleg Zrínyi Miklós a költő idejében volt bő alkalma a haza iránt való szeretetéről tanú- bizonyságot tennie, mert a nagy költő, s hadvezér nyugalmat, pihenést nem engedett a töröknek. Zrínyinek Muraközben fekvő Csáktornyái, légrádi, zerinvári, stridói várai, pottornyai, lapsinai stb. váracsai háborús időkben állandó színterei voltak a harci zajnak, békés időben pedig a csendes jobbágyi munkának. Harcon kívüli munkára maga a költő adott a népnek szép példát azzal, hogy amikor a németek irigykedése és ármánykodása folytán rövid időre pihentetnie kellett a kardot, a békés heteken is a haza javára dolgozott, megírván örökhírű eposzát, a Zrínyiászt, A török ellen való áfiumot54 stb. Zrínyi, a költőnek a haza érdekében tett nagy jelentőségű szolgálatai, tevékenysége és munkássága, Muraköz népére is átplántálódott és a nép dédapái révén átöröklődött. A muraközi messze vidéken ismert jó és megbízható, kevéssel megelégedő munkás nép most is elvégezvén otthon kis földje megmunkálását, ezrenként utazik különböző munkákra Magyarországba. Csak egyet köt ki, hogy minden szombaton este hazatérhessen, hogy a vasárnapot családja körében tölt- hesse, az Isten házát felkereshesse és a mezőn vetését, otthon házi állatjait megtekinthesse. A muraközi nép a munkán kívül a lángoló hazaszeretet varázsát is átörökölte Zrínyi példájára dédapáitól. A magyar hazához való ragaszkodásában egyetlen nem magyar ajkú honfitársa által sem hagyja magát túlszámyaltatni, dacára annak, hogy naponként ki van téve a kísértésnek a szomszéd horvátok és stájer országi szlovének részéről. A nép feltétlenül Magyarországhoz vonzódik és ragaszkodik, nemcsak a magyarokkal való ezeréves összetartozás és politikailag való békés együttélés következtében, hanem mert a magyar szabadon engedte használni és művelni nyelvét, szokásait és soha agresszív módon nem nyúlt a nép nyelvéhez, sem pedig faji mivoltjához. Sőt, a magyar kormányok az ő különleges, a szomszéd horvát és szlavón nyelvtől lényegesen eltérő nyelvének ápolását a nép nyelvén írt lappal és iskolai könyvekkel elősegítették. A muraközi nép magyar hazaszeretetének néhány példával való illusztrálására fel kell ütnünk a történelem lapjait, el kell olvasni az azon időbeli feljegyzé54 Helyesen: Az török áfium ellen való orvosság. 246
