Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
nép tovább is a magyar haza kebelében akar maradni, melyben boldognak érzi magát, mert benne boldogulásának föltételeit megtalálja. 4. Muraköz népe közgazdaságilag Magyarországra van utalva, s egész gazdasági helyzete Magyarországhoz köti. 5. A muraközi nép a magyar testvémemzetnek reá is kiható, a szomszéd délszláv népekhez képest magasabb kulturális és közgazdasági előhaladott- sága folytán magasabb nívón áll, mint a szomszéd Dráván túli horvát, vagy a stájer szlovén nép, mely nemzetekbe való beolvadása esetén reá nézve kulturális és gazdasági tekintetben is pangás, sőt visszaesés következnék be. A Muraköznek Magyarországhoz való kapcsolata évezredes. Muraköznek történetjogilag Magyarországhoz való tartozását megdönthetetlen, s az ezerév óta való összetartozás minden évtizedéből kimutatható bizonyítékok: régi hiteles oklevelek igazolják. A muraközi nép a honalapítástól kezdve ugyanazon törvények alá tartozott, mint a magyar, közigazgatása, igazságszolgáltatása, adózási és katonáskodási rendszere ugyanaz volt, mint a magyaré. Az alábbiakban történeti adatok alapján fogjuk kimutatni, hogy a magyar államnak Muraközre történeti joga van, mert mindenkor a magyar állam testét képezte és Horvátországgal kapcsolatban soha nem volt. Horvátország eleinte csak azon a címen formált jogot a Muraközre, hogy szerinte az ott lakó, mintegy százezer lelket számláló nép horvát származású, s hogy a horvát nyelvet beszéli. De mivel ezt a jogcímet sosem találta elég erősnek ahhoz, hogy adandó alkalommal Muraközt kiszakítsa Magyarország testéből, s mivel egyéb jogcímet sem tudott találni, a történeti jog alapján kezdte bolygatni az ügyet, de mivel semmi néven nevezendő döntő érvényességű okiratot nem tudott találni, amellyel törekvését és igényét támogathatta volna: a Muraközre vonatkozó oklevelek nyomán téves következtetésekkel és önkényes magyarázatokkal bizonyítgatták Muraközre vonatkozó történeti jogukat. Azokat az okleveleket, melyek a magyaroknak Muraközre vonatkozó történeti jogait támogatják, elhallgatják, vagy az ő érdekük szerint magyarázzák. Nevezetesen az ide vonatkozó, újabb keletű történeti és tankönyveik tele vannak annak bizonyításával, hogy Szent László magyar király nem foglalta el Horvátországot, hanem Kálmán király kérte fel a horvátokat, hogy csatlakozzanak a magyarokhoz, amit ők megtettek és bizonyos kikötésekkel királyukul fogadták a magyar királyt, miért is csak perszo- nál és nem reálunió létesült Horvát- és Magyarország közt. Pedig hát a horvát történészek is tudják, hogy III. Kresimir Péter horvát király nővérét Gyécse magyar királyi herceg (a későbbi I. Géza király) vette feleségül. Tőlük származtak Kálmán és Almos hercegek. Mikor az utolsó horvát nemzeti király II. István, ki III. Kresimir Péter unokaöccse volt, 1090-ben meghalt, a horvát királyi trón női ágon a magyar királyi családra szállott. Szent László ezen a 244
