Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
Városok Népesség ími-olvasni tud (teljes népesség %-a) Nagykanizsa 30037 80,6 Zalaegerszeg 13239 82,2 Az elmaradottság gazdasági okai mellett fontos hangsúlyozni még egy tényezőt, amelyre Páldy Róbert is utalt. A vidék problémáihoz valóban külső „segítő szándék szükséges". A paraszti élet konzervatív konvenciói ugyanis szintén akadályát jelentették annak, hogy az ismétlődő mindennapok és az életüket egyformán leélő generációk ördögi köréből ez a réteg kitörjön. Mivel ezen a téren komolyabb változás nem történt, az egyes társadalmi rétegeket elválasztó szakadék az 1920-as években is tovább mélyült. A legnagyobb egzisztenciális feszültség a mezőgazdasági népesség legszegényebb rétegeit érintette. Ez azonban nem a nagybirtokokon élő szerény, de biztos jövedelmet élvező gazdasági cselédséget, hanem az 1-2 holdas törpebirtokosokat és a földdel egyáltalán nem rendelkező zselléreket jelentette. Ők létfenntartásukat napszámos munkával biztosították, s a nyáron gyakran szegődtek el más vármegyékbe is.9 Egy 1937-es összeírás szerint - amelyet korszakunkra nézve is érvényesnek foghatunk fel - az ország egyik legszegényebb, egyben legtöbb mező- gazdasági munkást kibocsátó vármegyéje Zala megye délnyugati, göcseji régiója volt.10 A jelentést készítő alispán hangsúlyozta, hogy a munkaalkalom hiánya elsősorban az alsólendvai (Lenti), letenyei, novai járások területén jellemző, annak ellenére, hogy a nagybirtokok itt jelentős arányt képviseltek. A problémát azonban az okozta, hogy az itt található Esterházy-birtokok nagy része erdőgazdaság volt, ami kevesebb mezőgazdasági munkaalkalmat teremtett, mint a szántóföldi művelésű birtokterületek. Ezért a lakosság egy része időlegesen elvándorolt a szomszédos - Somogy, Baranya, Fejér, Veszprém - megyékbe, míg a téli időszakban a helybeli nagybirtokokon találtak kiegészítő munkákat (pl. erdei famunkák, fuvarozás stb.). Somogy és Veszprém megyékben a nagybirtok aránya a zalait is meghaladta, ezek további munkalehetőséget biztosítottak a nagy nyári munkák idején. E fenti területeken a végleges elvándorlás is megfigyelhető volt. Legsúlyosabb problémának azonban az alispán a kisbirtokosok helyzetét találta, akik nagy számban éltek a megye egész területén. A fő gond az volt, hogy a falvak szűk határai között nem adódott lehetőség a mezőgazdaságilag művelt területek bővítésére. A bezártságnak kettős oka volt, egyfelől a nagybirtokok - elsősorban a védett hitbizományok - itteni elhelyezkedése, amelyek körülvették e 9 Egyes zalai szegényparaszti rétegek embertelen életkörülményeire vonatkozóan lásd Parasztsors - parasztgond 5. 36. 52. és 61. számú dokumentumait. A zalai summások életét szemléletesen mutatja be Petánovics Katalin. 10ZML Főisp. biz. 51/1937. 11
