Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
falvakat és meggátolták terjeszkedésüket, másrészt a kedvezőtlen földrajzi adottságok, például az erdőségek vagy művelésre alkalmatlan területek magas aránya. Elsősorban ezekre a területekre érvényes az, hogy itt nemcsak a kedvezményes feltételekkel való földhöz juttatás lehetősége nem volt meg, hanem vásárolni sem lehetett földet, mert egyszerűen nem volt eladó. A nagybirtokosok nem árultak földjeikből, a parasztok egymás között intéztek föld adás-vételt, de kizárólag olyan ritka esetben, ha az eladót valamilyen kényszer arra szorította.11 így egy esetleges szociálpolitikai beavatkozás lehetősége is korlátozott volt, hiszen kizárólag a nagyobb birtokok rovására történhetett meg. Az 1920-ban meghozott földbirtokreform-törvény rendkívül szerény eredményeket hozott. Az 1935-ös kimutatások szerint a megyében 4350 házhelyet osztottak ki a nincstelenek körében, általában kb. 500-600 négyszögöl területet és 20755 fő részesült birtokjuttatásban, a körükben kiosztásra került földterület ösz- szesen 21138 katasztrális holdat tett ki, tehát az igénylők átlagosan 1 hold nagyságú telket kaptak.12 Ezekért a juttatásokért a kedvezményezettnek fizetnie kellett, hosszú távú - a házhelyért 5-10, a földért 30 évi - részletekben kellett a vételárat törleszteni. Tehát ez tulajdonképpen egy államilag irányított és végrehajtott föld adás-vétel volt, amivel kapcsolatban két anomália is történt - ha a juttatott földek nevetségesen kicsi voltától eleve eltekintünk. Az egyik, hogy végrehajtása évekig elhúzódott, még 1926-ban is voltak zalai falvak, ahol a földigénylők kielégítése nem történt meg. A másik furcsasága a dolognak az volt, hogy a föld vételárát irreálisan magasan határozták meg, sok esetben a piaci árnál magasabban jutottak az igénylők a földhöz! A „kedvezményezettnek" mindössze annyi előnye volt a szabad piaci vásárlóval szemben, hogy a fizetésre hosszú távú hitelt vehetett fel, amelynek törlesztőrészleteit természetesen a földből kellett kitermelnie. Ezen okoknál fogva a földreform a zalai gondokat nem oldotta meg, sőt sok esetben a fenti problémák miatt még növekedett is az elégedetlenség, amit az ellenzéki politikai erők megpróbáltak kihasználni. A nagykanizsai rendőrtanácsos 1922-ben a következőket írta a főispánnak a nagykanizsai és a pacsai járásról adott hangulatjelentésében: „Az eddig elért adatok szerint az egyes községekben a lakosság elégedetlensége és elkeseredése főképpen arra vezethető vissza, hogy különösen a kisbirtokosok és a nagy családú parasztgazdák földjeit nagy kiterjedésű kötött földbirtokok veszik körül, ami miatt sem terjeszkedni, sem földet vásárolni nem tudnak. [...] A felsorolt községekben a lakosság hangulata igen elkeseredett az ottani földbirtokosok ellen azért, mert önként nem hajlandók nagy kiterjedésű birtokaikból a földnélküli, vagy kevés földdel rendelkező kisgazdáknak földeket felajánlani [t.i. ” Vaska 1979.13. p. 12 Magyarország földbirtokviszonyai 1935.1. rész, 144-145. p. 12
