Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939
kereskedő Fenyvesi Simon az 1920-as években az egyik bank igazgatója lett, de 1931-től kezdve ismét csak kereskedéssel foglalkozott. Ebben az esetben az éppen aktuális foglalkozást tüntettük fel, ahogy a jegyzékben szerepelt. Ugyanakkor néhány személyt nehezen lehet egy foglalkozási kategóriába besorolni, mivel egyszerre többféle, külön kategóriába tartozó tevékenységet is űzött. Siposs Dezső például temetkezési vállalkozó és kőfaragó mester volt (a jegyzékben is így szerepelt). Ilyen esetben igyekeztünk a jellemzőbb vagy jövedelmezőbbnek tűnő foglalkozási kategóriába osztani az illetőt. A másik problémát az okozta, hogy a jegyzékben feltüntetett földbirtokosok egy része valójában nem a földbirtok utáni jövedelem adója révén vált a város virilis polgárává, ugyanis Zalaegerszeg határában egyetlen magánbirtokosnak sem volt 100 katasztrális holdat meghaladó méretű birtoka. A jegyzékeken feltüntetett földbirtokosok birtoka valamely a város közelében lévő falu határában terült el, melynek jövedelme nem befolyásolta zalaegerszegi adójuk mértékét.14 Ezek a személyek valójában városi ingatlanjaik révén váltak egerszegi virilissé, így őket tulajdonképpen a háztulajdonosok közé kellene sorolni. A földbirtokosok nemesi származású csoportja - amely e kör legnagyobb szeletét alkotta - a 19. század első felében, a városba való beköltözés időszakában élénk ingatlan- vásárlásba kezdett. Ahogy Kapiller Imre kutatásai kimutatták, az 1817 és 1827 közötti évtized városi ház- és házhelyvásárlásainak egyharmadát nemesek bonyolították le.151850-ben a városi ingatlanok 8,3 %-a a nemesek kezén volt. Ezek az ingatlanok a város belső területein helyezkedtek el, és új tulajdonosaik már az 1830-as évektől kimutathatóan bérbe is adták azokat.16 A bérlők túlnyomó többsége azokból a zsidó kereskedőkből került ki, akik ekkor költöztek nagyobb számban a városba, és akiknek az utódai közül néhányan a virilisek közé emelkedtek. A házbirtokos nemesek közül soknak azonban a régi családi birtok egy részét is sikerült megőrizni, amelyen korszakunkban is tovább folytatták a gazdálkodást. Ezért meghagytuk őket a hivatalos összeírásban feltüntetett kategóriában, hiszen többségük valóban élethivatásszerűen foglalkozott a gazdálkodással, elkülönítésük pedig fontos a virilisek társadalmi összetételének vizsgálatakor. A földbirtokból keletkező jövedelmük ugyanakkor tovább erősítette a gazdasági elithez tartozásukat. 14Gráner Jakab Kaszaháza 241 hold, Eitner Sándor Keménfa és Salomvár 2000 hold, Tőkéssy Ernő Besenyő 326 hold, Kaiser Emil Kiskutas 181 hold, Kaiser József Ságod 566 hold, Fürst Benedek Tes- kánd 114 hold, Thassy Kristóf Vitenyédszentpál 193 és Ságod 108 hold, Skublics Ödön Döbréte 239 hold, Deák Károly Kaszaháza 391 hold, stb. A települések közelségét jelzi, hogy a felsorolt falvak egy része ma Zalaegerszeg része. Vö. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. 2. köt. Gazdacímtár. Budapest, 1897. 144-145. p., Magyarország földbirtokosai és földbérlői (gazdacímtár). Budapest, 1925. 390-393. p. 15 Lásd Kapiller Imre e kötetben közölt tanulmányát. 16 Uo. 174
