Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Molnár András: Zalaegerszeg önkormányzati reformja az 1840-es években
szándékkal megtelt nagyszámú sokaság" zavarta meg, és erőszakkal a helyszín elhagyására kényszerítette őket. Többeket megvertek, és számos polgárt megakadályoztak választási jogának gyakorlásában. Osvald Károly ezután a saját jelöltjeit kiáltatta ki tisztviselőknek. (A város korábbi tisztségviselői közül mindössze ketten kerültek be az új, húsztagú tisztikarba.) A panaszosok szerint az újonnan megválasztott elöljárók jelentős része, így Nagy József városbíró is adós volt bizonyos közpénzek elszámolásával, ezért nem lehetett volna őket megválasztani.15 Zala megye közgyűlése bizottságot rendelt ki az egerszegi tisztújítás körülményeinek kivizsgálására. A Csillagh Lajos másodalispán vezette bizottság felhatalmazást kapott: abban az esetben, ha bebizonyosodna a város egyes tisztségviselőinek alkalmatlansága, korábbi hivatali visszaélése vagy hűtlen pénzkezelése, az illetőket mozdítsák el hivatalukból, és helyettük választassanak másokat.16 A megyei vizsgálóbizottság 1846. december 1-jén kezdte meg a zalaegerszegi tisztújítás körülményeinek tisztázását. Mind az írásban benyújtott, mind pedig a szóban tett tanúvallomásokból bebizonyosodott, hogy a tisztújításon valóban történtek visszaélések: az elnökséget nem a szabályrendeletben előírt háromtagú bizottság, hanem a járási főszolgabíró látta el, a választás nem fejenkénti szavazással, hanem az egyik párt teljes kirekesztésével (elzavarásával), és a tervezettnél két órával korábban történt.17 A vizsgálóbizottság kiderítette azt is, hogy a jogszerűtlenül megválasztott városbírót, továbbá öt tanácsosát és a kórház gondviselőjét korábban hűtlen kezelésért marasztalta el a püspöki uradalom úriszéke, ezért a szóban forgó tisztviselőket (valamint a téglafelügyelőt) 1846. december 1. után elmozdították hivatalukból, és helyükre ideiglenes tisztviselőket választottak az uradalom jóváhagyásával.18 A vizsgálati iratokból kitűnik, hogy Zalaegerszeg 1846. évi tisztújítása során ugyanaz a jelenség játszódott le, mint Zala megye követválasztásai és tisztújításai során már évek óta: a liberális és konzervatív politikai erők összecsapása. A zalaegerszegi úgynevezett „magyar párt" vezetői (Osvald Károly elcsapott ügyvédbojtár, Horváth Ferenc és Fábián Pál megyei esküdt) meggyőződéses konzervatívok voltak, és a kormánypárt megyei kortesvezérei közé tartoztak. A németnek csúfolt egerszegi párt hívei, akik „józan haladó lakosoknak" nevezték magukat, a zalai liberális ellenzék olyan meggyőződéses egyéniségei köré csoportosultak, mint Koppány Ferenc, Hegyi Enok vagy Légmán Elek.19 A konzervatívok jogsze15 ZML Zeg. régi lt. 126. sz. 16 ZML kgy. jkv. 1846:4252. 17 ZML Zeg. régi lt. 126. sz. A megyei vizsgálóbizottság 1846. december 1-jén kelt jelentése. 18 ZML Zeg. régi lt. 126. sz. A megyei vizsgálóbizottság 1846. december 1-jén kelt jelentése, valamint egy keltezetlen fogalmazvány a tisztségviselők cseréjéről (névsorokkal). 19 Magyar Országos Levéltár P 626. Széchenyi család levéltára. Széchenyi István Gyűjtemény. 10. csomó (1846.) Kimutatás Zala megye nemességének politikai erőviszonyairól. 102
