Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Molnár András: Zalaegerszeg önkormányzati reformja az 1840-es években
sége is. (Az ekkor megválasztott húsz tisztségviselő közül tizenhatan voltak tagjai az előző tisztikarnak.) A választást felügyelő bizottságba ekkor került be a megye- székhelyen élő Koppány Ferenc, megyei főadószedő, Csillagh Lajos másodalispán sógora, Deák Ferenc szabadelvű politikájának egyik leghűségesebb támasza.10 1846 márciusában végre hivatalosan is a vármegye közgyűlése elé került a Zalaegerszeg mezőváros rendezéséről készített javaslat. (Lásd a Függeléket!) A kilencven paragrafusból álló, részletes rendezési javaslatot „a helybeli környülmé- nyekhez, a már előbb is fentállott rendezési szabályokhoz, továbbá hazánk élő törvényeihez, és a kor kívánataihoz alkalmazva" dolgozták ki.11 Alapjául a szabad királyi városok rendezéséhez 1843-ban kimunkált országgyűlési reformjavaslat szolgált; annak egyes szakaszai szinte szó szerint megismétlődnek a zalai mezőváros számára készített tervezetben.12 Zalaegerszeg liberális rendezési javaslata írásban is rögzítette a gyakorlatban már 1844 novemberében életbe léptetett legfontosabb reformot, a választójog kiterjesztését. A mezőváros önkormányzati reformjának másik lényeges eleme az volt, hogy a „hatvanas" választott polgárok testületé (vagy külső tanács) megszűnt, és az újonnan létrehozott közgyűlés vette át a szerepét. A megyei javaslat szerint választójoggal rendelkeztek „a városi községnek mindazon teljes korú és bevett keresztyén vallású tagjai, kik a.) állandóan a városban laknak és annak kebelében fekvő vagyont bírnak, b.) a város kebelében mint gyárosok, kereskedők vagy kézművesek letelepedtek, c.) kik mint orvosok, sebészek, gyógyszerárusok, ügyvédek, mérnökök és nyilvános oktatók a városban letelepedve vannak". Választójogot kaptak azok a mesteremberek, gyárosok és kereskedők is, akik nem érték még el a nagykorúságot - 24. életévüket -, de már betöltötték a 18. esztendőt, és külön háztartásban éltek, valamint a „maguk kezére" (önállóan) dolgoztak. A javaslat polgári névkönyv vezetését írta elő a szavazójoggal rendelkezők nyilvántartására. A tervezet értelmében a mezőváros minden év novemberében újjáválasztja az alábbi tisztségviselőket: bíró, tizenkét tanácsos, jegyző, adószedő, kamarás (vagy pénztáros) és közgyám. A város tisztújításán a bírót az uradalom három jelöltje közül, a többi tisztviselőt viszont jelölés nélkül, „általános szótöbbséggel" választják meg. A javaslat az alábbiak szerint rendelkezett a választás lebonyolításáról: „A választás minden egyes tisztviselőre külön szavazás, éspedig titkos szavazás által történik. Evégre minden választó, ki a névkönyvbe beírva van, egy-egy nevet külön papirosra följegyezve és tekercsbe hajtva, egy evégre szolgáló edénybe teszen. Ezen szavazatok a gyűlés színe előtt a tisztújítás vezetésére választott 10 ZML Zeg. régi It. 126. sz. Kivonat Zalaegerszeg 1845. november 4-i tisztújítási jegyzőkönyvéből. 11 ZML kgy. ir. 1846:606. 12 ZML Országgyűlési nyomtatványok. Törvényczikkely a királyi városokról. Pozsony, 1843. 100
