Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Molnár András: Zalaegerszeg önkormányzati reformja az 1840-es években

bizottmány által öszveolvastatnak, és az, ki a szavazatok többségét elnyerte, választva van."

A mezőváros közgyűlését a vagyoni vagy foglalkozási (műveltségi) cenzus alapján szavazati joggal felruházott lakosok és a választott tisztségviselők alkották. A közgyűlés minden egyes tagja egyenlő szavazattal rendelkezett. A javaslat meghatározta a közgyűlés összehívásának körülményeit, tanácskozási rendjét, az elnöklő városbíró jogait és kötelességeit, valamint a közgyűlés hatáskörét, tárgyait és feladatait. Ugyanígy járt el a város tanácsa esetében, amelynek hatósága kiterjedt mind a közigazgatásra, mind a bíráskodásra. Közigazgatási tekintetben a tanács hatósága alá tartozott a szorosabb értelemben vett közigazgatási tárgyak mellett a közgazdálkodás, az árvák ügye, a közoktatás és nevelés, a közadó, a rendőri felügyelés, valamint az örökbevallások, zálogok és hozományok bejegyzése. A városi tanács mint első folyamodású bíróság ítélkezett a városi hatóság alatt levő lakosok „minden személyes és vagyonbeli polgári" ügyeit illetően, továbbá az 1840:22. törvénycikk értelmében a csődperekben és az 1840:9. törvénycikk szerint a mezei rendőrségi ügyekben. A javaslat mindezek részletezésén túl rendelkezett még a tisztviselők által vezetendő jegyzőkönyvekről és a különböző hivatali eljárások során fizetendő díjakról is.13

Zala vármegye 1846. március 2-i közgyűlése - „addig is, ameddig az ilyes szabadalmazott mezővárosok országgyűlésileg rendeztetni nem fognak" - mind az elöljárók választására, mind a város ügyeinek vezetésére nézve jóváhagyta a javaslatot, csupán egyetlen kikötést tett: „a városi tanács közé az eddigi gyakorlat értelmében tanácsosoknak a városban lakozó nemesek közül is választassanak". A közgyűlés az elfogadott tervezet bevezetését és alkalmazását az egerszegi járás főszolgabírójára, Farkas Imrére bízta.14

A mezőváros választójogi reformja - amint az várható volt - súlyosan sértette a korábban kiváltságos helyzetet élvező, most viszont szerepüket és társadalmi súlyukat vesztett „választott polgárok" érdekeit. Az évek óta lappangó feszültségek, személyi és politikai ellentétek a város 1846. november 3-i tisztújítása alkalmával törtek felszínre. Nyolc nappal később mintegy kilencven zalaegerszegi polgár kérte a vármegyétől a botrányos bíróválasztás körülményeinek kivizsgálását, és az őket ért sérelmek orvoslását. A tisztújítás reggelén a városháza előtt várakozó panaszosokat az összeférhetetlen és mocskolódó „Osvald Károly vezérlete alatt már előtte való nap a hegyekrül becsődített, lerészegített, s verekedési

13 ZML kgy. ir. 1846:606. „Javallat Zalaegerszeg mezőváros rendezéséről" (eredeti tisztázat), ZML Zeg. régi lt. 126. sz. (egykorú másolat). A tervezetet kivonatosan ismerteti: Benczéné Nagy Eszter értekezése 75-82. p. (Benczéné a következőképpen értékeli a rendezési javaslatot: „kitűnő summázata a mezőváros 1790 és 1848 között helyenként követett gyakorlatának. [...] A javaslat a 40-50 év alatt kialakult gyakorlatot próbálta igen jól formába önteni, összeötvözve az érvényes jogszabályokkal".)

14 ZML kgy. jkv. 1846:606.

101