Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Káli Csaba: Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi átalakulása 1945-1956 között
első önálló kiadványában jelent meg.36 A többi adat közhitelessége viszont megkérdőjelezhető, ezért azokat csak tájékoztató jelleggel kezelhetjük. Az 1945-ös adat közvetlenül a háború után, a vármegye főispánja által - felsőbb rendelkezésre - áprilisban elrendelt rendkívüli népesség-összeírás során keletkezett.37 Az 1955-ös év adata egy tanácsülési jegyzőkönyvből38 került elő, genezisének körülményei bizonytalanok, emiatt az adatsorban ez a „leggyengébb láncszem". Elemezve az adatokat, szembetűnő az 1945 és 1949 között bekövetkezett népességszám változás. Még ha a hitelesebbnek elfogadható 1941-es népszámlálás adatait vesszük is alapul, akkor is figyelemre méltó a növekmény (8,5 százalék), ugyanis a legtöbb településen a háborús veszteségek miatt a csökkenés volt inkább a jellemző. Az ország városai közül egyedül Ózd produkált az 1941-1949 közötti időszakban Zalaegerszegnél nagyobb növekedést (15,8 százalék), míg a többi város meg sem közelítette ezt, illetve egyedül Tatabánya említhető még ezen a lapon a maga 6 százalékos növekményével. E két település esete azonban teljesen más, ezeket a nehézipari központokat a háborús konjunktúra miatt már akkor, azután pedig még inkább - lényegében töretlenül - fejlesztették, olyannyira, hogy az akkoriban még komoly privilégiumot jelentő városi címet is ekkor nyerték el (Tatabánya 1947-ben, Ózd 1949-ben). Később ezek a települések úgynevezett szocialista városok, az iparfejlesztést mindenek fölé emelő politikai rendszer kirakatai lettek.39 Zalaegerszeg népességgyarapodását a fenti településeknél érvényesült tényezőkkel - mint az az eddigiekből is kiderült - nem magyarázhatjuk. A város a háborús ipari konjunktúrából nem profitált látványosan, és az első ötéves terv beindulásáig sem történt e téren lényeges elmozdulás. A rendkívüli népességnövekedés okainak sorában nem találunk egy vagy két kiugró elemet, amely plasztikusan magyarázná ezt a viszonylag nagy növekményt. Mint az a következőkben látható lesz, inkább több kisebb ok együttes hatása okozta ezt a változást. A háború utáni végleges elköltözés minimális volt, a nagypolitika által előidézett modernkori népvándorlások, így a hazai németek kitelepítése, a Csehszlovákiával lebonyolított lakosságcsere, vagy a deportálásból visszatért zsidók Palesztinába vándorlása elhanyagolhatóan érintették a várost. Ezek tehát közvetett 36 Zala megye legfontosabb statisztikai adatai 1956.1. évfolyam. Zalaegerszeg, 1957.11. p. A mű által közölt lakosságszám csak az állandó népességet jelöli, az ideiglenesen bejelentettek nem szerepelnek benne. Az 1955-ös adathoz képest az állandó népesség csökkenése a forradalom közvetlen és közvetett következményeivel magyarázható. 37ZML Zala vármegye főispánjának (főisp.) ir. Szám nélkül (sz. n.) 1945. Közölte: Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956. (Zalai Gyűjtemény 37.) (Szerk. Káli Csaba és Mikó Zsuzsa) Zalaegerszeg, 1995.100. p. 38 ZML Zeg. VT ir. Tanácsülési jkv. 1955. december 15. A zárójelben szereplő érték az állandó népességnek az ideiglenesen bejelentettek számával növelt összegét jelöli. 39 Vö. Germuska Pál 1. jegyzetünkben idézett munkája. 226
