Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939

ahol 1920-tól vezetett önálló ügyvédi praxist,19 az 1930-as években pedig már a Zalaegerszegi Kereskedelmi Bank igazgatótanácsi tagja és jogtanácsosa volt. Az ő anyagi felemelkedését vélhetően házassága jelentősen befolyásolta, apósa - Sza- lay László törvényszéki bíró - ugyanis már az 1910-es évektől virilis tag, tehát vagyonos ember volt. Az új ügyvédgeneráció másik, kisebbik felét zsidó származású ügyvédek alkották, arányuk a zsidóság lélekszámúnak jelentős csökkenése ellenére viszonylag magas maradt. Az 1930-as években ezt a csoportot négy fő képviseli (Garai Gyula, Fürst Jenő, Kardos Jenő, Wollák János), ez csupán eggyel kevesebb, mint ahányan a korábbi évtizedekben együttesen kerültek ki közülük (Berger Béla, Boschán Gyula, Grünwald Samu, Obersohn Mór, Weisz Izidor).

Az orvosok száma érdekes módon az ügyvédekkel ellentétes módon mozog, szintén az 1920-as években mutat trendváltást, de ellenkező előjellel, arányuk 6-7 százalékról tartósan 10 százalék fölé emelkedett. Ez arra utal, hogy az ügyvédek száma kevésbé a társadalmi elvárásokat tükrözte, sokkal inkább reprezentatív jelleget mutatott, míg az orvosok egészségügyi szolgáltatásaikkal a valós igényt elégítették ki.

A vállalkozók számának igen ciklikus mozgása azzal magyarázható, hogy ez a réteg volt kitéve leginkább a gazdasági folyamatok hatásainak. Számuk a századforduló után növekedett meg jelentősebben, azt követően azonban, a számok mellett a személyek vonatkozásában is változatlan maradt.

Összehasonlítva a zalaegerszegi virilisek társadalmi összetételét néhány másik város hasonló társadalmi csoportjával, azt láthatjuk, hogy a jelentős eltérések mellett több azonosság is mutatkozik. Az alföldi városokban a mezőgazdaság sokkal jelentősebb szerepet játszott a település életében, a földbirtokosok, a 100 katasztrális holdnál nagyobb földön gazdálkodók is jelentékenyebb, sőt domináns szerepet játszottak a virilisek között. így például Hódmezővásárhely esetében 1888-ban ez a társadalmi csoport a virilis helyek 72 százalékát birtokolta, és a kutatás időhatárát jelentő 1941-es évig őrizte is egyharmadot meghaladó arányát a jegyzékeken.20 Hasonló helyzet figyelhető meg Nagykőrös esetében is, ahol a földbirtokosok száma 1878 és 1943 között minden esetben meghaladta a virilis helyek harmadát.21 Mindkét városnál megfigyelhető, hogy a földbirtokosok aránya az 1930-as években újra jelentősen megnövekedett, és az abszolút többséget is elérte vagy meghaladta. Ezzel párhuzamosan szembetűnő az is, hogy a földtulajdonosok virilis csoportja mutatja a legkisebb személyi változékonyságot, a legstabilabb rétegnek tekinthető. A földbirtokosok dominanciája mellett más hivatá]9 Iurati in Pannónia. A Pannon Jogász szimpóziumok története. (Szerk. Németh László) Zalaegerszeg, 2005.47. p. (Interjú dr. Takáts Ádám ügyvéddel, Takáts Dezső fiával.)

20Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888-1941). In: Történelmi Szemle 1971. 3-4. sz. 627-628. p.

21 Fekete István 199. p.

181