Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Káli Csaba: Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi átalakulása 1945-1956 között

- meglehetősen szerény - és folyamatban lévő városbéli építkezéseket ugyanis a nem túl erős lábakon álló, már említett építőipari szövetkezet, valamint a Szombat- helyi Magasépítő Nemzeti Vállalat itteni kirendeltsége végezte. A népgazdasági tervek végrehajtását - ezen keresztül a (párt)vezetők sikerességét és presztízsét - alapvetően befolyásolta az építőipar viszonylag szűk kapacitásának pillanatnyi területi elhelyezkedése. A megyén kívüli vállalati központnak való kiszolgáltatottság elkerülése tehát elemi érdeke volt a helyi vezetőknek. Ebből a meggondolásból alapították meg 1949. október 18-án az építőipari szövetkezetből és a szombathelyi vállalat kirendeltségéből a Zalaegerszegi Magasépítő Nemzeti Vállalatot.9 A ruhagyár 1951. végi elkészültéig Zalaegerszegen ez számított a legnagyobb vállalatnak.

Még az utolsó nagyobb - ipari üzemeket érintő - államosítási hullám előtt, de már az ötéves tervre készülődve alakították át 1949-ben a már korábban állami tulajdonba vett hitelintézeteket.10 A város takarékpénztáraiból létrehozták az elsősorban lakossági hitelezést és betétgyűjtést végző Országos Takarékpénztár (OTP) zalaegerszegi fiókját, felállították a kizárólagosan az állami beruházásokat bonyolító Beruházási Bank helyi kirendeltségét, a Magyar Nemzeti Bank városi fiókjának feladata pedig a meglévő, és különösen a leendő helyi állami vállalatok számla- és egyéb pénzügyeinek intézése lett.11 A Zalaegerszeg és Vidéke Hitelszövetkezet igazgatóságának és felügyelő-bizottságának „demokratizálását" 1949. június 8-án végezték el, eltávolítva onnét a párt számára nem megfelelő személyeket.12

Az utolsó általános államosítást az első ötéves terv indulásának előestéjén, 1949. december 28-30. között hajtották végre. Az előző akciókhoz hasonlóan, titkosan előkészített és puccsszerűen végrehajtott szocializáció a tíz főnél több munkást foglalkoztató üzemeket érintette. Az államosítást elrendelő 1949. évi 20. számú törvényerejű rendelet a gyakorlatban csak keretül szolgált, mivel nem egyszer előfordult, hogy a meghatározottnál kisebb üzemek is állami tulajdonba kerültek. Ez olyannyira gyakorlattá vált, hogy ha a következő napokban, hetekben valamelyik állami vállalatnak megtetszett valami (cég, ingóság stb.), azt gyorsan „ leállamosították".13

A nagyobbrészt december 29-én hajnalban végrehajtott akció Zalaegerszegen kilenc üzemet érintett, köztük téglagyárakat, nyomdákat, malmot és egyéb kis9 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 6. ő. e.

10 Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947). Budapest, 1996.109. p.

11 A Magyar Nemzeti Bank élére egy évvel később, 1950. július 25-én Marezin György személyében egy volt gazdasági cselédet neveztek ki. Vö. Zala, 1950. július 29. 3. p. Közölte: Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956. (Zalai Gyűjtemény 48.) (Szerk. Káli Csaba) Zalaegerszeg, 1999. 167168. p.

12 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Mezőgazdasági ir. 8. ő. e.

13 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. Ipari ir. 1. ő. e.

218