Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Káli Csaba: Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi átalakulása 1945-1956 között
üzemeket.14 Az államosító bizottságok azonnal beiktatták az új üzemvezetőt, megszervezték a telephely őrzését, - és ami néha magánál az államosításnál is fontosabb volt - megszerezték a kasszában lévő készpénzt, valamint zárolták a cég és/vagy tulajdonos számláját.15 Az államosításuk után azonnal megkezdődött ezeknek a cégeknek az átnevezése, átszervezése, darabolása vagy összevonása. Ezzel párhuzamosan zajlott az országos hálózattal rendelkező, főként kis- és nagykereskedelmi cégek helyi fiókjainak telepítése. Zalaegerszegen az első állami kiskereskedelmi cégként a Fűszerértékesítő Nemzeti Vállalat (NV) hozott létre üzletet 1949 márciusában,16 amit az Állami Textilkereskedelmi Vállalat (ÁTEX) majd a Népbolt NV követett. Ezen vállalatok esetében is megfigyelhető az a tendencia, hogy első körben vagy Budapestről, vagy valamilyen regionális központból - a Népbolt esetében például Szombathelyről - irányították a zalai, megyeszékhelyi egységeket is. Miután a kiskereskedelem további fokozatos államosítása révén sűrűsödött az állami bolthálózat, ezzel arányban váltak ki az itteni fiókok a fővárosi vagy más regionális központok irányítása alól, és lett belőlük önálló megyei vagy városi szintű vállalat. E folyamat több szempontból is legtipikusabb példájaként a Népbolt NV esetét idézhetjük. Mint említettük, Zalára a Szombathelyen székelő Vas Megyei Népbolt Nemzeti Vállalat terjeszthette ki fennhatóságát. A hálózat gyors bővülésével, 1950. március 6-án a zalaegerszegi népboltok leváltak a vasi központról, ezzel megalakult a Zala Megyei Népbolt Nemzeti Vállalat, amely a megyei tanács június közepén történt megalakulása után annak felügyeleti jogkörébe került.17 A cég megyei jellege azonban csak év végéig tartott, mivel a további - fokozott államosítások miatti - gyors hálózatbővülés miatt a boltok irányítása már megyei szinten is nehézségekbe ütközött. Emiatt 1951. január elsejével a nagykanizsai és környékbeli üzleteket kiszervezték a népbolt vállalatból, megalapítva belőlük a Nagykanizsai Kiskereskedelmi Vállalatot.18 1950 második felétől, különösen a városi tanács augusztus 15-i megalakulása után, megkezdődött a tanács által alapítandó vállalatok szervezése, amelynek kezdeti lépése legtöbbször a kiszemelt, kiindulási alapul szolgáló magáncégek államosítása volt. A tanácsrendszer hierarchikus felépítésével párhuzamosan a vállalatirányítás is sajátos tagoltságot mutatott. A város közigazgatási területén működő vállalatok közül messze nem mindegyik tartozott a helyi tanács irányítá14 Vö. Bencze Géza: Zala megye iparának története a felszabadulás után (1945-1975). (Műszaki - köz- gazdasági cikkek, tanulmányok '80.) Zalaegerszeg, 1980. (Bencze Géza) 34. p.; ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 5. ő. e.; uo. 2. fcs. Ipari ir. 1. ő. e. 15 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 5. ő. e. 16 Csupor Tibor: A Balaton Füszért négy évtizede. [Kaposvár], 1989. 17 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Ipari ir. 18. ő. e., Vö. Zalaiparker Rt. 50 éve a vásárlókért. (Szerk. Vadas Zsuzsa) [Zalaegerszeg], [2000.] 9. p. 18 Szabad életünk 13 éve. Zala megye 1945-1958. (Szerk. Bánhídi Tibor) [Zalaegerszeg], 1958. 69. p. 219
