Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939
ség egy 14 fős bizottságot állított fel, amely a várossá válás menetének levezénylését és költségkihatásainak összeírását kapta feladatul. A bizottság tagja lett a polgármester, valamint a város legtekintélyesebb polgárai, akik között túlnyomó többséget képviseltek a virilis polgárok (Árvay István, Ruzsits Károly, Háczky Kálmán földbirtokos, Czinder István, Kaiser József, Unger Domonkos gyógyszerész, Udvardy Ignác, Mangin Károly orvos, Fischer László kereskedő, városi kül- tanácsos, és Bedő Vendel).45 A másik esemény egy inkább reprezentatív, ünnepi rendezvény. 1889. szeptember 29-én kezdődött meg a zalaegerszegi szárny vasút és vasútállomás építése. Az esemény kapcsán a város nagyszabású fogadást rendezett, a 80 fős vacsorán képviseltette magát a város előkelőségének színe-java. Részt vett rajta, és köszöntőt mondva felszólalt a polgármester, a főispán, az alispán, a plébános és a város országgyűlési képviselője. Rajtuk kívül további öt személy kapott szót, akik valamennyien virilis polgárok voltak: Boschán Gyula, Háczky Kálmán, Krosetz János ügyvéd, Szigethy Antal és Udvardy Ignác.46 Végül a harmadik példa a zalaegerszegi egyesületek életébe enged bepillantást. A városnak a 19. század második felében két jelentős közéleti szerepet játszó egyesülete működött, a Zalaegerszegi Kaszinó és a Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör. Az előbbi a keresztény előkelőségek gyülekezőhelye volt, elnöki tisztét a főispán töltötte be, az egylet ügyésze Szigethy Elemér, a jegyzője pedig Udvardy Ignác volt. A 12 tagú választmány tagjainak sorában Árvay Lajos, Háczky Kálmán, Mangin Károly orvos, Skublics Imre és Skublics Jenő, valamint egyetlen zsidó tagként Boschán Gyula nevét olvashatjuk.47 A párhuzamosan működő kereskedelmi kör sem szakegyesület volt, hiszen alapszabályába a kereskedelmi érdekek képviselete mellett „a helyes magyar közérzület előmozdítását" is felvette. Ezt bizonyítja, hogy elnöki tisztét sem kereskedő, hanem Gráner Adolf orvos töltötte be, csupán a helyettese volt szakember, Deutsch Ferenc személyében. Választmányi tagjai között szinte kizárólag már ismerős, virilis polgárokat találunk: Büchler Jakab, Boschán Ödön, Fangler Mihály, Fischer Pál, Fischer László, dr. Fürst Béla, Kaiser Emil és Schütz Sándor.48 A két, párhuzamosan működő szervezet 1904-ben kimondta az egyesülést Zalaegerszegi Kereskedelmi és Társaskör néven, mely alkalommal tisztújítást is tartottak. Elnöknek Gráner Adolfot, helyettesének Gráner Gézát (valamint Várhidy Lajos polgármestert) választották meg. A választmányi tagok között Büchler Jakab, Czinder István, Deutsch Ferenc, Fischer László, Faragó Béla, dr. Fürst Béla, Fangler Mihály, dr. Hajós Ignác, Kaiser Emil, Rosenberg Zsigmond, Ján Ferenc és Schütz Sándor kapott helyet, a háznagy 45 Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. (Szerk. Gyimesi Endre) Zalaegerszeg, 1985. 150. p. 46 Uo. 170. p. 47 Zalamegye 1897. január 3. 48 Uo. 192
