Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939
volumenű kereskedés megindítására. Ehhez sem anyagi eszközökkel, sem ismeretekkel, sem kapcsolatrendszerrel nem rendelkeztek. Hozzátehetjük ehhez, hogy a településen szinte teljesen hiányzott a magyar városi társadalomban jelentős arányt képviselő német származású polgárság is, főként a céhes múlttal rendelkező iparosok, akik mindenhol nagy számban jelentek meg a gazdasági vállalkozások alapítói között. Zalaegerszegen a társadalmi kötöttségektől mentes zsidóság számára ezért több lehetőség nyílt - természetesen a város szűk piaci viszonyai között - a gazdasági vállalkozások, elsősorban különböző kereskedések megindítására. Elméletünket alátámasztja két város, Zalaegerszeg és Kőszeg összehasonlítása. Kőszeg - királyi város múltját nem számolva - Zalaegerszeggel nagyjából azonos népességű és jogi státuszú város volt, azzal a különbséggel, hogy lakóinak fele még a századfordulón is a német anyanyelvű polgárok közül került ki. Ott a megtelepült zsidó polgárok száma is jóval alacsonyabb volt, csupán a város népességének 3 százalékát tette ki, a virilisek között arányuk azonban még jelentéktelenebb, 1872 és 1893 között mindössze egy-két személy vagy család került ki a zsidóság soraiból.39 Zalaegerszeg esetében megkönnyítette a virilisek közé emelkedésük lehetőségét az is, hogy már viszonylag kis adóösszeggel a nagyobb adózók közé lehetett kerülni, amelyet a kereskedőtökének a kisipari termelést meghaladó produktivitása könnyebben ki tudott termelni. A virilisek a város társadalmi életében rendkívül tevékeny szerepet játszottak. A zalaegerszegi bankok és takarékpénztárak igazgatótanácsainak és felügyelő bizottságainak tagjai között szép számmal találjuk meg őket. Az 1869-ben alapított Zalaegerszegi Takarékpénztár részvényeit megalakulásakor 70 tekintélyes városi polgár jegyezte, többségük később felfedezhető a virilisek között.40 A pénzintézet igazgatótanácsában 1896-ban is a 16 tagból 9 virilis volt (Gráner Adolf és Géza, Fischer László, Heinrich Vilmos, Rechnitzer Miksa, Rosenberg Sándor kereskedők, valamint Thassy Kristóf, Kaiser Emil és József földbirtokosok). A felügyelő bizottság három tagja közül egy tartozott a legtöbb adót fizetők közé, Schütz Sándor. Hasonló helyzet figyelhető meg a Zalamegyei Központi Takarékpénztár esetében is, ott a 19 tagból 9 fő volt virilis (Büchler Jakab, Deutsch Ferenc, Derva- rics Lajos, Fenyvesi Miksa, Rosenberg Zsigmond kereskedők, Fischer Pál bank- tisztviselő, Krosetz István házbirtokos, Isoó János és Varga Vilmos földbirtokos). A négy felügyelő bizottsági tag között Hajik István ügyvéd és Udvardy Vince 39Söptei Imre 136-139. p. A szerző három év virilis listáját vizsgálja: 1872-ben 5 zsidó személyt regisztrál a kőszegi virilisek között, azon belül egyetlen család 4 tagját, míg 1883-ban és 1893-ban csupán egyet-egyet. Összehasonlításként: Zalaegerszegen 1893-ban 13 zsidó személy látható a virilisek között (38 %), valamint a hitközség. 40 Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum - az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete. In: Zalai Múzeum 10. Zalaegerszeg, 2001. 220-221. p. 188
