Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939

gimnáziumigazgató foglalt helyet. Az ügyészi tisztet a Zalaegerszegi Takarék- pénztár esetében Boschán Gyula, a vármegyei banknál Czinder István töltötte be.

Tevékenységük azonban távolról sem csak a gazdasági vonatkozású területekre terjedt ki. Társadalmi kapcsolataik feltárásához vizsgáljuk meg néhány személy és család életpályáját. A legtöbbet említettek között van Boschán Gyula ügyvéd, az egyik legrégebbi zalaegerszegi zsidó család leszármazottja, akinek apja még kereskedőként tevékenykedett. Személye felettébb érdekes, ugyanis olyan közéleti pozíciókat töltött be, amelyek rendkívüli társadalmi elfogadottságára utalnak.41 Pályafutását Szigethy Antal ügyvédi kamarai elnök irodájánál kezdte, később önállósította magát. Ő lett a zalaegerszegi kaszinó jegyzője, majd a konzervatív fellegvárnak számító Zalamegyei Gazdasági Egyesület ügyészi székét is elfoglalhatta; e pozíciót közel fél évszázadon át töltötte be. Ugyancsak több mint ötven éven át volt a reprezentatív funkciónak számító Zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke. Tagja volt mind a városi, mind a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, az 1901-ben alakult városi Szépítő Egylet alapító tagja, a századfordulón egyetlen zsidóként a Zalaegerszegi Kaszinó választmányi tagja, az izraelita hitközség elnöke, a zalaegerszegi ügyvédi kamara pedig örökös díszelnökének választotta meg. 1933-ben kormányfőtanácsosi címet kapott. Rendkívül magas kort ért meg, 97 évesen lett a holocaust áldozata. A család a város főutcáján, a Kossuth utcában lakott egy ötszobás lakásban, míg a mellette lévő hatszobás ingatlant bérbe adták. Boschán Gyula jövedelmeit azonban inkább hivatásából és funkcióiból eredő bevételek képezték, semmint az ingatlanból származóak, amit az is bizonyít, hogy ügyvédként dolgozó fia már nem került a virilisek közé.

A Gráner-család a 18. század elején települt meg Zalaegerszegen, az izraelita hitközség alapítói közé tartoztak. A vagyonos polgárcsalád tagjai között több generáción keresztül öröklődött az orvosi és a kereskedő hivatás. Gráner Mihály járási főorvos fiát, Gráner Adolfot 1885-ben, Zalaegerszeg rendezett tanácsúvá válásakor választották meg a város tiszti orvosává Isoó Jánossal szemben. 1897- ben a zalaegerszegi kórház igazgató főorvosává nevezték ki. Az 1900 körül épült, több lakásból álló és előcsarnokszerű lépcsőházzal rendelkező Gráner-ház a város egyik legpatinásabb magánháza lett. Gráner Adolf a városban a kultúra egyik mecénása is volt, a Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör választmányi tagjaként.

A Fangler család a 18. században telepedett meg Zalaegerszegen, Fangler Mihály kereskedő üzletét 1876-ban alapította, vegyeskereskedéssel foglalkozott. 1899-ben a belvárosban (Sütő u.) építtetett magának szép polgári házat. Üzletét 1909-ben fia, Gyula vette át, aki a Kereskedelmi Kör alelnöke lett, valamint a Levente Egyesület és a Katolikus Hitközség vezetőségi tagja volt. A virilisek között nem szereplő testvére tisztviselői pályára lépett (árvaszéki ülnök), 1920-ban nem41 Életrajzáról lásd: Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945. (Zalai Gyűjtemény 58.) Zalaegerszeg, 2004. 231-234. p.

189