Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Csomor Erzsébet: Járványok, elemi csapások Zalaegerszegen a XVIII. század végén és a XIX. század első felében
pold9 oltja a városi gyermekeket, 86-an vannak, közülük 58 csecsemő, 20 1-2 éves, a többiek 3-7 évesek. Azt, hogy Zalaegerszegen mennyi áldozatot követelt a járvány, nem tudjuk. A megye többi járásától eltérően a zalaegerszegi járás összesítő tabellái nem találhatók az iratok között. Általánosságban annyi elmondható, hogy a halál okát az 1800-as évektől kezdve vezették a felekezeti anyakönyvekben, ami azonban függött a helyi szokásoktól. Esetünkben, a zalaegerszegi római katolikus plébánia halotti anyakönyvében nem jegyezték fel. A XVIII-XIX. században nemcsak a lakosságot tizedelték a járványok. Az állatok közül sok elhullott, főleg marhavészben vagy pestisben. Az 1778-as „dögletes marhavész" városunkat sem kerülte el. A járványról a zalaegerszegi lakosok folyamodványból értesülünk, melyben forspont szolgáltatás10 11 12 alóli mentességet kérnek a megyétől. Ekkor épült a Postaút, ami fontos kereskedelmi útvonalnak számított. A rossz, járhatatlan utakon nehéz volt a közlekedés piacra, vásárra, családi és hivatali ügyek intézésére. Az építőanyag szállításához szükséges munkaerőt és 1032 szekeret a városnak kellett biztosítania. A lakosok azt panaszolták, hogy szarvasmarháik a marhavészben elpusztultak, „és az, kik megmaradtak is, azoknak sem vehetjük még magunk is a nagy erőtlenség és bágyadtság miatt hasznokat".n Érthető a gazdák panasza, hiszen a vészt megelőző két évben, a városi adófizetők marhaállománya 330, illetve 342 volt, míg 1779-ben csak 216 állatot írtak össze, 126-al kevesebbet, mint az előző évben. A megyehatárok hosszabb-rövidebb ideig tartó lezárása nem akadályozta meg a járvány terjedését, mert „a szarvasmarhával kereskedők inkább ön hasznoktul indíttatva a közönség javára célzó intézeteket kijátsszák, és hogy marháikat eladhassák, áll utakon és lopva is által hajtsák, de még gyakorta magoknak olyas utazó leveleket szerezhetnek, melynek erejével, ha tán marháik betegek volnának is, azokat béhajthatnák"d2 Vas megyei kereskedők 1836 augusztusában a zalaegerszegi országos vásáron fertőzött állatokat adtak el, újabb marhavész sújtotta a várost és környékét. A fertőzés miatt a zalaegerszegi gazdáknak kb. 150-160 jószága pusztult el.13 A marhavész elterjedt a tapolcai, kapornaki, muraközi járásban is, ezért a megye betiltotta a marhavásárokat, egyben utasította Fleischhacker József14 és Stamborszky Jakab 9 Kegl Leopold egerszegi járási orvos volt 1831 és 1835 között. Vö. Szakácsné Biricz Edit 5. p. 10 Forspont: a német Vorspann, azaz előfogat szóból eredeztethető jobbágyi szolgáltatás a feudális Magyarországon. Főként a katonaság, illetve a vármegyék számára szükséges anyagok szállítására a jobbágy köteles volt lovait és szekerét szolgálatba állítani. 11 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára. No. 337. 12 ZML A zalavári apátság házi levéltára. 49. doboz. XLVII. köt. No. 33. 13 Köszönöm Kapiller Imrének, hogy a város és földesura közötti legelő-elkülönítési perben említett járványra felhívta a figyelmemet. 14 Fleischhacker József a megye főorvosa volt 1819. július 5-től 1841. április 30-án bekövetkezett haláláig. Vö. Zala megye archontológiája 300. p. 72
