Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Német József: Zalaegerszeg kulturális élete a 18-19. század fordulóján
rendeletek, hagyatéki leltárak azonban feltűnően sok képről számolnak be. Pl. Ébert Antal módos kovácsmester hagyatékában 1803-ban a városi lakásban 13 képet árvereztek el, majd mindegyiket á kikiáltási árnál magasabb áron vették meg. Ezen kívül a szőlőhegyi hajlékban is találtak még ugyancsak 13 képet. Nyilván nem egyedi művészi alkotások voltak, több jelből ítélve a korban népszerű, főleg vallásos metszetek kerültek bekeretezve a polgári otthonok falára.25 A vármegye vezetői már 1790 óta törekedtek arra, hogy nyomdát hozzanak létre. Szándékuk mögött elsősorban nem kulturális, hanem nagyon praktikus, közigazgatási cél húzódott meg. A II. József idején bevezetett modernebb szándékú igazgatás mind több nyomtatványt, űrlapot, közgyűlési kiírást, árszabást igényelt. 1790-tól kezdődően a közgyűlés több alkalommal is tipográfiai engedélyért folyamodott, azonban ez időben a nyomdaalapítást újra megszigorították. A Helytartótanács negyedszázaddal később is csak fióknyomda alapításhoz járul hozzá. Perger Ferenc szombathelyi nyomdászra esett a választás, vele meg is állapodtak.26 A vármegye azonban a székhely városban nem talál alkalmas épületet. Közben „Perger rájön arra, hogy Zalaegerszeggel szemben fióknyomdája számára sokkal kedvezőbb hely a már 13 iskolával rendelkező Keszthely. A művészetek iránt fogékony Festetics György közelségétől is sokat remél." Ezért a tipográfia 1817-ben Keszthelyen kezdi meg működését. Végül Festetics György halála után, 1820-ban kerül át a nyomda Zalaegerszegre, s 10 éven át itt működik. 1830 után új tipográfus kerül a városba, Számmer Alajos Veszprémből. 1841-től Stroh- mayer György lesz a nyomdász. A kis üzem azonban könyv nyomtatására évtizedekig nem vállalkozik, erre még a század második felében is csak elvétve kerül sor. Foki Ibolya kutatásaiból tudjuk, hogy az első könyv 1864-ben jelent meg Zalaegerszegen, ez sem önálló mű, hanem egy egyházi énekeskönyv.271864 - 1900 között is mindössze nyolc könyv előállítására vállalkozott - akkor már Tahy Rozália nyomdája. Az első itt is élő szerző kötete csak 1881-ben jelent meg, Árvay István ügyvéd a célszerű bortermelésről adta közre. A vármegye közgyűlése ugyan 1790 körül pártolólag foglalkozott a magyar nyelvű színjátszással, de város még hosszú ideig nem volt alkalmas a színészet fogadására. Ismereteink szerint az első hivatásos társulat 1819 nyarán érkezett a városba. Erről Sárközy Istvánnak Kazinczyhoz írt leveléből értesülünk. Sárközy Horváth Adámmal együtt tartózkodott a városban, megyegyűlés alkalmából. 25 Benczéné Nagy Eszter idézett munkája. 2(,Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei 1. rész. In: Közlemények Zala megye köz- gyűjteményeinek kutatásaiból, 1988. (Zalai Gyűjtemény 28.) Zalaegerszeg, 1988. Tanulmányának 2. része: Művelődéstörténeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 31.) 229-262. p. 27 Foki Ibolya: Adatok a zalai nyomdászat történetéhez 1860 -1900. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 31.) 281-302. p. 67
