Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században
püspök és a várbeliek egyezségre léptek, nemes Zalay Örzsébet, Lánczy Péter hitvese zalaegerszegi curialis házát, hozzátartozóival együtt Völgyi Mátyásnak és hitvesének, Kiss Annának, valamint gyermekeinek örökben adta el. Egy másik, 1745. december 18-án kelt örök bevalló levél szerint nemes Huszár Józseftől agilis Bedő András és annak felesége, Herczeg Örzsébet „Zala Egerszegi" határban volt nemesi birtokát megvásárolván, „...s a Bedő nemzetségbeliek még mái napig is Égetsz egen léteznek, és annak határában nemesi birtokkal ellátvák". Koppány Ferenc a saját egerszegi birtokait is nemesi földnek tekinti, s ezt igazolandó benyújtja a zalavári konvent előtt 1759. december 24-én kelt felvallását. E szerint „Hetésben lakozott nemes Farkas Ilonának Zalaegerszegi mezővárosban volt kúriáját, különben Csiszárkúti fordulatban lévő egy holdat, Géva hegy alatt másfél hold, Vizsla hídján alul új malomnál egy hold, Hársas alatt egy hold szántóföldjét, mégis a városi réteken két szekér, Töllesen a Szálán felül két szekér, az említett curiához tartozó rétjét, úgyszintén a nevezetteken kívül mások kezénél s bírások alatt található, s azon megírt curiához tartozó bármi néven nevezendő jókat, mindennemű haszonvételeivel és regále beneficiumával [királyi haszonvételével] együtt oly formán, hogy az ahhoz tartozó szőlőt, földeket és réteket, úgy a curiális helyet is kiváltani köteleztessék, a már nevezett nemes Koppány Ferenc öregatyjának, néhai Nagy László úrnak örökben eladta". Hogy a dolgot tovább bonyolítsuk, idéznünk kell az 1773-ban bevezetett új adózási rendnek megfelelő első - a vármegye által készített - adóalap összeírást.17 Az összeírok ekkor Zalaegerszeg 352 házában 450 adóra kötelezett családfőt találtak. Köztük vannak a városban élő nemesek is - szám szerint húsz családfő -, Nagy Lászlóval, Koppány Ferenc nagyapjával együtt. A vármegye felfogása e kérdésben a püspök földesúréval volt azonos, vagyis eszerint az itt élő nemesek nem nemesi telken, hanem adó alá eső földön éltek. Az említett húsz, városban élő nemes famílián kívül a város határában 18 extraserialista, azaz kívül élő nemes birtokost találtak ugyanekkor. Az 1703-ban a város és Szécsényi Pál püspök közt létrejött kontraktus még nem beszél a nemesek birtoklásáról, csupán azt írja elő számukra, hogy „A nemes rend, midőn Isten bennünket, vagy successorinkat [utódainkat] oda viszen, tartoznak meg üdvözleni és meg udvarolni."18 Volkra János püspök 1713-ban már megtiltja, hogy a városban „senki a lakosok közül házat venni, vagyis adni, vagyis cserélni, vagyis a helyre szállani az uraság híre nélkül ne merészeljen"19 E tilalmat a város és a földesúr püspök közt - minden új püspök által megújított - szerződésbe beiktatták. Ez azonban a városiakat egyáltalán nem gátolta abban, hogy szabadon adják-vegyék ingatlanaikat. A transactiokat a városi ma17 ZML Községenként! adóösszeírások, ZML Adóalap összeírás. Zalaegerszeg, 1773. 18 ZML Zalaegerszegi úrbéri per. A jelű melléklet. Í9U. o. 36
