Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Szakács László: Fejezetek a zalaegerszegi erdők történetéhez a középkortól 1990-ig
A belügyminisztérium határozata alapján a 200 holdat meghaladó földtulajdonosok vadászati jogukat, gyakorolhatták, vagy bérbe adhatták. 1857-ben már felmerült ez a lehetőség Zalaegerszegen is, de nem rendezték.78 A makkoltatással függ össze, hogy 1857. december 19-én a kanász nem akarta kihajtani a sertéseket Alsóerdőre, ezért a szolgabíró elé idézték, s kényszeríttették, hogy hajtson ki. Nem tudjuk, hogy ez a hideg, vagy a közelgő karácsony miatt történt. Az viszont biztos, hogy 1857-ben bő makktermés volt, és sokáig ehették a sertések.79 1858. január 2-án Molnár György előterjesztésében olvashatjuk, hogy jól haladt Alsóerdő „hasznos legelővé fordítása", a legelő állatoknak azonban nem volt víz. Elhatározták, hogy egy kutat és három vízfogót készítenek. Alsóerdő és Besenyő közti határvitát megelőzendő, a legelő állatok esetleges átjárását úgy akadályozták meg, hogy a határárkot kiásták, és az abból kikerülő tüskékkel „elgyepültették" a mezsgyét. A Bazitára menő horgoson túli részt az egerszeghegyi lakosoknak adták ki legeltetésre, évente meghatározott bérért.80 Az erdei mellékhasználat egyik különleges formájával találkozunk 1858. január 20-án. Kondor fazekas cédula nélkül vitt földet Alsóerdőről, amitől eltiltották. A fazekasok felfedezték, hogy Alsóerdőn jó minőségű agyag van. Végül úgy döntöttek, hogy az erdőfelügyelő szerződést köthet Kondor fazekassal 10 évre, évi 12 forint fizetésért a kiásott agyagért. Kikötötték azonban, hogy a kivájt gödrök helyét be kell temetni.81 Az elkülönített egerszegi Alsóerdő első lopását 1857. január 27-én tárgyalták. Egy törzsököt és levágott vesszőt loptak el, amiért két forint büntetést róttak ki a tettesre.82 Molnár György erdőfelügyelő észreveszi az erdők szépségét is, „az erdőknek is szépebb forma adathatik". Javasolja, hogy az alsóerdei kereszttől sokfelé ágazó út két oldalát sáncolják ki, az e vonalba eső fákat gyökerestől vágják ki, az árok külső partját pedig „bármiféle fákkal" ültessék be. Mivel sok pénzbe került volna, a képviselők költségvetést kértek, és így végül elmaradt a terv.83 A városi birtokosok közgyűlése 1857. május 3-án szabályozta a legelőhasználat rendjét. Mivel Alsóerdő és Felsőerdő erdő volt, ezért itt legelőerdő használatról beszélhetünk. A szabályozás szerint, aki 1857. május 28-án - a legelőelkülönítés időpontjában - egerszegi háztulajdonos volt, az annyi állatot hajthatott ki, ameny- nyit akart. Közösen lehetett csak legeltetni, egyénileg nem. A hegyi lakosoknak 78 ZML Zalaegerszeg város régi Levéltára No. 768. Képviselőtestületi ülések jegyzőkönyve, (a továbbiakban: Zalaegerszeg város régi levéltára No. 768.) 1858.109. p. 79 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára No. 768.1857. 97-98. p. “ZML Zalaegerszeg város régi levéltára No. 768.1857-1858. 97., 111-112. p. 81 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára No. 768.1857.117-118. p. 82 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára No. 768.1857.117-118. p. 83 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára No. 768.1858.126-127. p. 253
