Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Káli Csaba: Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi átalakulása 1945-1956 között
illetve a tsz-be belépettekre gyakorolt politikai és még inkább gazdasági nyomás csökkenni kezdett. Ez nem kis izgatottságot váltott ki azon gyári dolgozók körében, akik éppen a szövetkezetesítés elől „mobilizálták" magukat a városba. Ugyancsak élénken foglalkoztatta a politikában beállt változás a néhány éve még önállóan tevékenykedő iparosokat, akik nyomban a vállalati kötelékből való kiválásuk lehetőségeit kezdték latolgatni.52 A kilépés persze így sem volt könnyű, de mégis sokan éltek ezzel a lehetőséggel, ami nem kevés nehézséget okozott a teljesen rugalmatlan tervgazdaság számára. Különösen az építőipari vállalatokat érintette érzékenyen a kilépési hullám, ahol jó pár faluról jött segédmunkás tért vissza eredeti kenyérkereső tevékenységéhez.53 A kilépő szakmunkások jellemzően inkább önálló iparba kezdtek, vagy a már önállóan dolgozókhoz mentek el segédnek, illetve társnak, ami nem egyszer illegális munkavállalás formájában történt. A vállalati keretek taszítása mellett az is motiválta a kilépésüket, hogy a feketegazdaságban vagy annak határán ügyeskedve, az állami cégnél elérhető keresetnél nagyobb, - szélsőséges esetben többszörös - jövedelemre is szert tehettek. A vállalatok kilépést nehezítő, adminisztratív akadályokat gördítő szándékában - a gazdasági racionalitás oldaláról nézve - a konkurencia kialakulásának meggátolását fedezhetjük fel.54 A vállalatokra nézve is volt azonban pozitív hozadéka ennek a folyamatnak, hiszen a cégek közötti fluktuáció felgyorsult, ami kedvezett az optimálisabb munkaerő elosztásnak. Végezetül felmerül a kérdés, vajon a kor embere miként élte meg ezeket a változásokat? A szakirodalomban, visszaemlékezésekben, művészi ábrázolásokban gyakorta jelenik meg a „gyökértelenség" és az azzal összefüggésben álló „deviancia" (alkoholizmus, bűnözés, válások magas száma, stb.) mint az iparosítás, urbanizáció és még inkább a városodás kísérőjelensége. Ezek létezése tagadhatatlan, de e fogalmak alkalmazása és a mögöttes tartalom bemutatása gyakorta inkább sztereotip képzeteket keltenek, nem pedig a valós tartalom leírását - és legfőképpen a megértését - segítik elő. Nem hagyható figyelmen kívül az uralmi rendszer ideológiája sem, amely bizonyos dolgokat, jelenségeket a saját érdeke szerint igyekezett kanonizálni, és eldönteni az egyes folyamatok, tények minőségét. A politikai rendszer ismert specifikumaiból adódóan nagyon kevés emberről lehet elmondani, hogy a vizsgált korszakbéli változások egyértelműen pozitívan érintették volna. Paradox módon még az új „elit" sem mindig így élte meg az általa és nevében, valamint érdekében történt átalakulást. 52 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 19. ő. e. 53 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 20. ő. e. 54 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Ipari ir. 8. ő. e. 233