Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Káli Csaba: Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi átalakulása 1945-1956 között

A kor (kis)embere elsősorban túlélni szerette volna - mint mindig - az őt ért kihívásokat, amelybe a hatalomhoz való idomulás, vagy legalább az idomulás látszatának fenntartása is beletartozott, ha egyéni érdeke úgy kívánta.

A faluról bevándoroltak esetében inkább csak mítoszként szabad említenünk a „gyökértelenséget", mint meghatározó folyamatot és élményt. Ennél a példánál maradva, a városi és falusi emberek közötti „társadalmi konfliktusok" is - mint elsődleges hatótényezők - a sztereotípia tárgykörébe tartoznak. A városba vándoroltak, az új identitást keresők - vagy általában az új társadalmi közegbe kerülők - ugyanis magukkal vitték rokonsági, ismerősi kapcsolataikban a gyökereket, melyet igyekeztek adaptálni az új vagy újraszervezett közösségi hálózatokhoz, mégpedig a kölcsönhatás elve alapján. Természetesen voltak olyanok, akik ebben az átalakulási folyamatban teljesen talajt vesztettek, de egyáltalán nem bizonyított, hogy kifejezetten a társadalmi mobilitás volt ennek az okozója, és legfőképpen messze nem ők alkották a meghatározó többséget.

Ami akkoriban „gyökértelenségnek" vagy „devianciának" tűnt, illetve minősült - ide értve a hivatalos diskurzust is - az a kor embere számára egy nehezen átlátható és értelmezhető életforma-átváltozási folyamatot takart.55 Ennek egyes, főként felszíni elemei gyorsabban, míg más, főként mentális elemei lassabban, de szintúgy változtak.

55 Vö Horváth Sándor 52-55., 65-66., 76-77. p.

234