Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
alatt megvásárolta az Apollót, s a 20-as években konkurrencia nélkül vetíthetett a városban." 1920-ban a belügyminisztérium felülvizsgálta a kiadott mozi engedélyeket, s az egyes városokban és községekben engedélyezhető mozik létszámának meghatározásához a településektől kérte megállapítani, hogy „ hatósága területén, figyelemmel a helyi viszonyokra és a vállalatok várható jövedelmezőségére, hány mozgófénykép- üzem létesítését, ill. működését tartanák indokoltnak."99 100 A kérdésre adott válaszában Czobor Mátyás polgármester Gábor Béla mozijának a városra, mint jogi testületre101 való átruházását kérte azzal az indokkal, hogy Zalaegerszeg szegénysége és kulturális elmaradottsága szükségessé teszi, hogy a mozi bevételei a várost gyarapítsák, a mozi tulajdonosa ugyanis rövid idő alatt vagyont szerzett, és működtet filmszínházat más városokban is.102 A kérelem elutasítása után a város minden alkalommal, amikor a mozi engedélyek felülbírálására sor került (1927-ben, 1931-ben), a belügyminisztériumhoz folyamodott, hogy a város javára még egy mozi működését engedélyezze. „A minden tekintetben rohamos fejlődésnek indult megyeszékhelyen legnagyobb részt tisztviselők, kereskedők és iparosok laknak, amely körülmény indokolttá teszi egy másik mozgófénykép üzem felállítását annál is inkább, mert a Zalaegerszegen működésben lévő s magántulajdont képező mozgófénykép színház rozoga, nedves, penészes épülete egyáltalán nem felel meg a közönség igényeinek [...]. Tekintettel arra, hogy a mozgófénykép színházak engedélyezése a városok, községek javára vétetett célba, az iránt folyamodom Nagyságodhoz, kegyeskedjék Zalaegerszeg r. t. város részére is egy engedélyt biztosítani, amint ez Szombathely és Nagykanizsa városoknak is biztosítva lett, mert Zalaegerszeg város szegénysége és kulturális elmaradottsága még inkább indokolttá teszik a kérelem kedvező elintézését. "103 - írta a polgármester 1929-ben. Korszakunkban azonban nem került sor újabb mozi létrehozására. Gábor Béla Edison mozgójában egész évben, hetente három alkalommal - pénteken, szombaton és vasárnap - volt filmvetítés; hétköznap kettő, vasárnap három előadást láthattak az érdeklődők. A mozit egy üzemvezető igazgatta, (Gábor Béla még a 20-as évek elején Székesfehérvárra költözött, ahol ő működtette az Árpád és az Uránia mozikat), mellette egy vetítőgép-kezelő és négy kisegítő: jegypénz99 ZML Zalaegerszeg megyei város polgármesterének iratai, (a továbbiakban: Zalaegerszeg m. v. polgm. ir.) Jelentés Zala vármegye alispánjához. 1920/9559. 100 A m. kir. belügymin. 68.800/1920 VII. a számú rendelete a mozgófényképüzemekről alkotott 8.454/ 1920.ME. számú rendelete tárgyában. In: Budapesti Közlöny 1920. okt. 19. 3. p. 101 Mozi engedélyt jogi személyek csak kivételes esetben kaptak, „amikor azt akár az előadások tudományos vagy hazafias iránya [...], akár a vállalkozás jövedelmének közérdekű rendeltetése indokolttá" tette. Lásd M. kir. minisztérium 8454/1920. M.E. számú rendelete a mozgófényképüzemekről. 102 ZML Zalaegerszeg m. v. polgm. ir. Czobor Mátyás levele a belügyminiszterhez. 6627/1921. 103 ZML Zalaegerszeg m. v. polgm. ir. Czobor Mátyás levele a belügyminiszterhez. 3386/1929. 212
