Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
táros, teremőr alkotta a mozi személyzetét. Az Edison nem premier mozi volt, hanem ún. későbbi hetes üzem.104 Az 1920-as évek a némafilm nagy korszaka volt. Bár 1926-ban Amerikában megszületett az első hangosfilm, Zalaegerszegen csak 1930-ban vetítettek először beszélő, a zajokat visszaadó filmet, szám szerint ötöt.105 Természetesen a némafilmek sem voltak némák, hozzájuk Zalaegerszegen egy zongorista szolgáltatta az aláfestő zenét. Az Edison állandó zenésze Fürtös Lajos, a felsőkereskedelmi iskola tanára volt, aki a filmekhez érkezett filmzenék kottáiból játszotta a szükséges dallamokat. Alkalmanként, magyar gyártású vagy témájú filmeknél, Gábor Béla kisebb zenekart, rendszerint cigányzenekart fogadott, hogy a film kellő hangulatát megteremtsék. Az 1929-ben bemutatott Magyar Rapszódia c. filmet pl. Horváth Józsi és bandája kísérte,106 de előfordult az is, pl. a Mindhalálig című film vetítésekor, hogy női és férfi énekbetéttel is kedveskedett a vezetőség a közönségnek.107 Az 1920-as évek elején még úgynevezett szkeccseket is láthatott a közönség az Edisonban. E nyugatról importált műfaj lényege az volt, hogy a történetnek csak néhány, eseménydús, látványos külső helyszínen játszódó jelenetét vetítették filmről, a párbeszédes, teátrálisabb részleteit a vászon alatti színpadrészen adták elő színészek. Az évtized elején főleg magyar és európai készítésű filmeket játszottak a moziban, a 20-as évek második felében az amerikai filmek döntő fölénybe kerültek. 1929-ben 53 magyar, 30 német, 3 francia, 3 olasz és 337 amerikai filmet mutattak be.1081924-től a nagyfilm vetítése előtt magyar készítésű filmhíradóból tájékozódhattak a nézők az ország belpolitikai, társadalmi és kulturális eseményeiről, sőt - a mai reklámok helyett - rövid burleszkeket vetítettek. A mozinál is, akárcsak a színháznál, a zalaegerszegi közönség a könnyebb műfajú filmeket részesítette előnyben. Nagyon népszerűek voltak a Zoro és Hum történetek, a korszak nagy filmsztárjai, Harry Piel és Tom Mix vadnyugati cow- boy-történetei, de Rudolf Valentino, Greta Garbó és Chaplin filmjei is telt házak előtt futottak. 1926 májusában vetítették az Aranyláz című filmet, amelyet az „idei szezon legnagyobb sikere"-ként ajánlott a közönségnek a Zalamegyei Újság. „Ez a film nem egy Chaplin burleszk [...]. Ez egy klasszikus remekmű, amelyen nevet, aki a felszínes humorát érti csupán, de szívét fogja meg annak, aki az ügyefogyott, naiv, jóhiszemű embert látja meg a filmben. "109 I<M ZML Zalaegerszeg m. v. polgm. ir. 4096/1949. A KSH Statisztikai kérdőíve a mozgóképüzemekről. 1930. okt. 1-i állapot. 105 Uo. 106 Mozi. In: Zalavármegye. 1929. máj. 4. 3. p. 107 Filmszínház. In: Zalavármegye 1922. ápr. 16. 9. p. 108 ZML Zalaegerszeg m. v. polgm. ir. 4096/1949. A KSH Statisztikai kérdőíve a mozgóképüzemekről. 1930. okt. 1-i állapot. A statisztikába beleértendők a filmek előtt vetített rövid burleszkek is, melyekből többet is vetítettek egy-egy alkalommal. 109 Az Edison mozi május 24-én az Aranyláz c. Chaplin filmet vetíti. In: ZMÚ1926 máj. 23. 5. p. 213
