Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben

Magánszemélyek, nyomdászok, könyvkötő mesterek, könyv, papír és írószer kereskedők is tartottak fenn üzleteikben kölcsönkönyvtárakat már a század eleje óta. 1922-ben nyílt meg és 1935-ig működött Kámán József nyomdász könyvkölcsönzője.46 A legközismertebb magánkönyvtára Kakas Ágoston nyomdásznak és könyvkereskedőnek volt, aki azzal a helyzeti előnnyel rendelkezett, hogy egy időben ő szerkesztette, és végig ő nyomtatta a Zalavármegye című napilapot,47 amelynek hirdetési rovatában időről-időre közzétette könyvtárának új szerzeményeit. Kakas Ágoston Kultúra könyvtárában a nívós irodalom - Balzac, Heine, Csehov, Molnár Ferenc, Móricz, Szép Ernő, B. Shaw, T. Mann, Kosztolányi, J. London stb. művei - mellett megtalálhatók voltak a korszak híres és igen népszerű ponyvaregényei, így például Conan Doyle, vagy Courts-Mahler olcsó kiadású könyvei is.

Kakas Ágoston könyvkereskedésében folyóiratokat, újságokat is vásárolhattak az olvasni vágyók. A korszakban két napilapja volt a városnak, az 1918-tól 1944-ig megjelenő Zalamegyei Újság és az 1922-től 1932-ig élő Zalavármegye.48 1929-ben Zalai Élet címmel hetilap is született, „hogy a napilapok által nagyobb meny- nyiségben föl nem vehetett szépirodalmi és különösen sport közleményeknek hely jusson."49 Az országos folyóiratok közül mindenekelőtt gyermekeknek, fiataloknak szóló lapokat, Az én újságomat, a Képes kis lapot, a Tündérvásárt, a Magyar Lányokat, továbbá a Tolnai Világlapot, egy színházi és társasági lapot, a Délibábot és az Ullstein Divatlapokat lehetett beszerezni az Arany Bárány földszintjén található Kakas üzletben.

1929 májusában Zalaegerszegen is megszervezték a Klébelsberg Kunó kultusz- miniszter által kezdeményezett Magyar Könyvhetet a hazai irodalom és könyv támogatására. A vármegyeház nagytermében tartott rendezvényen - melynek ünnepi szónoka Szitnyai Zoltán író, a Magyar írók Egyesületének kiküldöttje volt - „... szégyenletesen csekély érdeklődés nyilvánult meg a város közönsége részéről."50 Az előadó a nemzeti irodalom fontosságáról beszélt, annak támogatására kérte a közönséget. Felhívása azonban pusztába kiáltott szó maradt, ugyanis a vártnál jóval kevesebb magyar könyv fogyott el a városban. Ennek oka az volt, hogy a drága magyar könyv nem volt versenyképes az országos lapok által kiadott olcsó füzetes kiadványokkal, a 20-as években robbanásszerűen elterjedt és népszerűvé vált silány tartalmú és minőségű ponyvával szemben. „A könyvkereskedések kirakata

46 Öry József idézett kézirata.

47 Horváth Ferenc: A Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. 1861-1973. Zalaegerszeg, 1978.131. p.

48 Uo. 130-131. p.

49 A helyi sajtó fejlődése. In: Zalavármegye 1929. ápr. 14. 4. p.

“Gyenge érdeklődés a Magyar Könyvhét iránt. In: Zalavármegye 1929. máj. 14.1. p.

203