Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
tele van a legjobb magyar könyvekkel, de hát nekünk nemcsak az iparcikkekben, hanem az irodalomban sem kell a magyar." - panaszolta a Zalavármegye tudósítója.51 A Magyar Könyvhetet egyébként a Rákosi Viktor Társaság szervezte. 1926 tavaszán Zalaegerszegen helyi írókból, irodalombarátokból Rákosi Viktor Irodalmi Asztaltársaság néven új csoport alakult.52 53 Első nyilvános tevékenységük II. Rákóczi Ferenc születése 250. évfordulója zalaegerszegi megünneplésének lebonyolítása volt. Az ünnepélyt az Edison Mozgóban rendezték, ahol a műsor részeként levetítették a Rákóczi Ferenc kassai temetéséről készült korabeli filmfelvételt. A megemlékezés sikerén felbuzdulva - Pesthy Pál kezdeményezésére - határozták el a Rákosi Viktor Társaság megalapítását, amelyre 1926. május 13-án a városháza közgyűlési termében került sor. Az alakuló közgyűlésen megjelentek „a vármegye és a város közéletének súlyt adó előkelőségei",53 élükön Bődy Zoltán alispánnal és Czobor Mátyás polgármesterrel. Az új egyesület célul tűzte ki a magyar irodalom, a magyar nyelv, tudomány és művészet művelését és pártolását, a küzdelmet a „nemzetietlen szokások és irányok" ellen, a magyar írók, művészek, tudósok és közéleti jelességek emlékének ápolását, különös tekintettel a zalai származá- súakra - elsősorban a névadó Rákosi Viktorra -, a magyar irodalom, művészet, tudomány és néphagyományok, néprajzi adalékok zalai vonatkozásainak összegyűjtését és felszínen tartását, a magyar társasélet és a zalai tájismeret fejlesztését, minden politika kizárásával. Céljaikat a fenti tárgykörökhöz kapcsolódó dolgozatok írásával, pályázatok meghirdetésével, nyilvános előadások tartásával, irodalmi munkák kiadásával, folyóirat és könyvtáralapítással kívánták elérni.54 A Társaság elnöke Czobor Mátyás polgármester, alelnöke Herboly Ferenc, a Zalavármegye c. napilap, főtitkára pedig Pesthy Pál, a Zalamegyei Újság felelős szerkesztője lett. A 29 fős választmányba bekerült a vármegye és a város minden jeles személyisége, többek között Bődy alispán, Brand Sándor megyei főjegyző, Fára József főlevéltáros, Gőbel Árpád gimnáziumi tanár, Grész Irma, a polgári leányiskola igazgatónője, Junger Mózes főrabbi, Kutas Kálmán evangélikus lelkész, Pehm József plébános, hogy csak a legismertebbeket említsük. A korelnök Borbély György nyugalmazott gimnáziumi tanár volt. Czobor Mátyás beszédében nagy jelentőséget tulajdonított az eseménynek: „Zalaegerszeg az egész vármegyére kiható működésű Társaság megalakulásával immár nemcsak fizikai, de szellemi központja is lett a vármegyének."55 51 Nagyon gyenge eredménnyel zárult a Magyar Könyvhét. In: Zalavármegye 1929. máj. 22.1. p. 52 Rákosi Viktor Irodalmi Asztaltársaság. In: ZMÚ 1926. márc. 19. 3. p. 53 Rákosi Viktor Társaság címen irodalmi és művészeti kör alakult Zalaegerszegen. In: ZMÚ 1926. máj. 16. 2. p. 54 ZML Letétek 1886. sz. A Rákosi Viktor Társaság Alapszabálya. 55 Rákosi Viktor Társaság címen irodalmi és művészeti kör alakult Zalaegerszegen. In: ZMÚ 1926. máj. 16. 2. p. 204
