Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939
zetgyűlési képviselővé választották; mindketten tagjai voltak a vármegyei törvényhatóságnak is. Grósz Győző 1907-ben társult Fuchs Samuval, és létrehozták építési vállalkozásukat. A cég Zalaegerszeg legnagyobb kivitelező vállalata lett, a város legjelentősebb épületeit ők emelték. Egy sor lakóház mellett ők építették a városi főpostát 1924-ben, a társadalombiztosítási intézet székházát (1928) és a rendőrség épületét is (1929). Grósz Győző szintén különböző társadalmi funkciókat töltött be, tagja volt az izraelita hitközség elöljáróságának, a Zalaegerszegi Kereskedők Köre választmányának, alelnöke az Országos Magyar Kereskedelmi Egylet helyi fiókjának, felügyelő-bizottsági tagja az iparostanonc-iskolának és igazgatótanácsi tagja az egyik takarékpénztárnak. A Grósz és Fuchs cég a város legnagyobb ingatlan- tulajdonosa volt, többek között az Apponyi (ma Mártírok) utca 5-7. szám alatt lévő épületegyüttest birtokolták, ahol 9 lakást adtak bérbe 35 szobával és több üzlettel; ennek csak a házadója 1938-ban 1820 pengőt tett ki.42 Siposs Dezső apja asztalosmester volt, akinek üzletét 1910-ben vette át, de kiegészítette azt a kőfaragó-mesterséggel. Ezt megelőzően, iparostanonc korában bejárta Nyugat-Európát, és évekig élt Amerikában is. 1920-ban, amikor a zűrzavaros politikai viszonyok miatt a városvezetés képtelen volt a tisztviselői fizetéseket kifizetni, Siposs Dezső jelentős kamatmentes kölcsönnel segítette ki a várost. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, betöltötte a Katolikus Kör elnöki tisztét, alapító tagja lett a helyi sportegyesületnek és a gazdakörnek, valamint felügyelő bizottsági tagja volt a vármegyei takarékpénztárnak. Schütz Sándor 1865-ben nyitotta meg üzletét, divatáruval, konfekcióval és szőnyegekkel kereskedett.43 A századfordulóra a család a város legelegánsabb áruházát tudhatta a magáénak, sőt újabb vállalkozásba kezdtek, kékfestőműhelyt nyitottak. Jelentős ingatlanvagyonnal is rendelkeztek, a belvárosban több bérlakást birtokoltak. Schütz Sándor 1899-ben építette fel a Jákum utca 1. szám alatt kétszintes, két lakásból, 12 szobából álló eklektikus stílusú házát, melynek udvarában a textilüzem is működött.44 A család ezen kívül a Kazinczy utcában rendelkezett komolyabb ingatlannal, a 13. szám alatt 3 lakásos 4 szobás ingatlant birtokoltak, a két épület együttes évi adója 1600 pengőt tett ki. Czinder István, a virilis listákon legtöbbet szereplő ügyvéd, a nagyközség utolsó városbírájának fia, a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara 1875-ös megalakulásakor Árvay István elnök mellett kezdetben a titkári teendőket látta el, majd az elnöki tisztét töltötte be. Ügyésze volt az egyik takarékpénztárnak és tagja a vár42 ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, kiemelt csomók, 1939. évi házadókivetési lajstrom. 43 Csupán az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy Schütz Sándor dédunokája az ismert színésznő, Schütz Ila volt. 44 Németh József: Egerszegi örökség. Zalaegerszeg, 2001.16. p. 190
