Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Bilkei Irén: Egerszeg a XIV-XVI. században
szőlőhegyén Fábián mester, veszprémi kanonok pincéjéből 16 hordó bort rabolta tott el.51 Egerszeg oppidum Mohács utáni birtokviszonyairól már csak két adatot idézünk összehasonlításul: az 1531. évi portalis összeírás a veszprémi püspök birtokaként 183 adózó portát tüntetett fel,52 az 1549. évi pedig hatvanat, de ugyanekkor az egerszegi papnak is volt itt három portája.53 Városunk egyházi életéről is rendelkezünk a középkorból folyamatosan okleveles adatokkal. Az első említés 1247-ból már a település Mária Magdolnának szentelt templomáról szól, ami ennél régebbi lehet, mert az oklevél már egy kialakult állapotot rögzít.54 Amikor 1390-ben a Kanizsaiak elcserélték Egerszeget a veszprémi püspökkel, már kőből épült temploma volt a városnak: ecclesia lapidea.55 A templom néha viharos időket élt meg. A legsúlyosabb pusztítás akkor érte, amikor 1541. karácsonyán a Gersei Pethők és familiárisaik támadtak rá, a kegytárgyakat elvitték, az épületet pedig lerombolták. Kecseti Márton püspök a királynál tett panaszt, és 200 ezer forint kártérítést kért.56 A viszálynak az volt az oka, hogy a mohácsi csata utáni kettős királyválasztás másfél évtizednyi zűrzavarában a veszprémi püspök Ferdinánd oldalára állt, a Gersei Pethők között pedig voltak Szapolyai hívők is, akikkel a püspök összeütközésbe került, és elfoglalta tőlük Tátika várát; erre történt válaszul a Gersei Pethők támadása Egerszeg ellen.57 Egerszeg egyházának néhány papját név szerint is ismerjük: 1441-ben Mátyás volt a plébános, 1486-ban Mihály.58 1540-ben Fábián mester, oltárigazgató volt a templom plébánosa, aki jelentős anyagi javakkal rendelkezhetett, mert amikor Dénesfalvi László környékbeli nemesúr lerohanta egerszegi házát, nyolc igavonó ökröt, három üszőt, nyolc tehenet, egy lovat, négy hízott disznót, két ruhát, egy- egy szőnyeget és párnát, valamint egyéb háztartási felszereléseket rabolt el tőle.59 Nem tartozik már ugyan a dolgozat által tárgyalt korszakhoz, de érdemes megemlíteni, hogy amikor 1554-ben a veszprémi püspök meglátogatta a fennhatósága alá tartozó egyházakat, a vizitáló bizottság Egerszegen siralmas állapotokat talált: 51 Zala Megyei Levéltár. A zalavári és a kaporrtaki konventek hiteleshelyi levéltára. Nr. 1020. 52 Szatlóczki Gábor: Zala megye archontológiai és genealógiai adattára. CD-ROM. Bp., 2004. (a továbbiakban: Szatlóczki Gábor 2004.) 53 Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Bp., 1990. II. köt. 945. p. 54 Rácz György’ 1997. 67-70. p. 33 ZSO VII. köt. 1449. 56 Bilkei Irén: Regeszták II. köt. 57 Szatlóczki Gábor: A Tátika vár históriája. A Gersei Pethő család és tátikai váruradalmuk története. Zalaszántó, 2002.104-105. p. 58 Szatlóczki Gábor 2004. 511 Bilkei Irén: Regeszták II. köt. 73. p. nr. 323. 16
